Századok – 1964
Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3
A REFORMÁTUS MAGYAR ÉRTELMISÉG CSEII- ÉS MORVAORSZÁGBAN 35 idézetekkel. Ha ez a közlés kétségtelenül túlzott is, mégis rámutat arra, hogy Végh milyen mélyen hatolt bele a cseh nyelv és irodalom titkaiba, amint azt egyébként Véghnek Comeniustól és más cseh szerzőktől vett idézetei és mutatják. Végh irodalmi munkásságát maga Josef Dobrovsky is értékelte 1783-ban megjelent Agendájának pozitív elbírálásakor.10 0 Végh János a csehországi magyar református lelkészek és tanítók között a legjelentősebb csehül író szerzők közé tartozik. Ha szilárd kálvinista alapokon is állt, felvilágosodott nézetei és a jobbágynép szükségletei iránt tanúsított megértése felülemelte a szűk vallási és rendi látókörön, irodalmi tehetségével és kifejezetten egyéni gondolkodásával joggal foglalta el helyét a cseh megújhodás irodalmában. A cseh irodalmi alkotások a Magyarországról származó református lelkészeket pozitív kapcsolatba hozták a cseh nemzeti öntudatra ébredés folyamatával és a cseh nemzeti megújhodás népnevelő ideáljainak szolgálatával. A leghíresebb személy ebből a szempontból Véghen kívül Blazsek Mihály volt, akinek szlovák származása ehhez már kedvező előfeltételeket nyújtott. Blazsek személyisége magának Josef Dobrovskynak a figyelmét is felkeltette, a Pest melletti Cinkota szlovák lutheránus lelkészétől, Hi bay Györgytől elkérte Blazsek néhány könyvét, és a szerző életpályája iránt is érdeklődést mutatott. 1787-ben Dobrovsky Litterarisches Magazin c. folyóiratában bírálatot írt a protestáns körökben közkedvelt Elsner-féle „ЛПско cisté pravdy bozí" (az isteni igazság tiszta teje) c. iratának Blazsek-féle kiadásáról.101 Felmerült olyan vélemény is, hogy Blazsek Mihály is aláírta a cseh rendekhez 1793-ban a cseh nyelv támogatására intézett kérvényt.10 2 Blazsek népi körökben is terjesztette a cseh nyelv és a cseh kultúra iránti szeretetet, az ő indítékára a morvaországi református lelkészek a cseh újságokat mindig két példányban rendelték meg, egyet maguk, egyet a népi olvasók részére.1 0 ® A cseh könyveknek és folyóiratoknak a nép közti terjesztése terén is érdemeket szereztek a magyar református lelkészek Csehországban. A Podëbrad környéki Chleby lelkésze, Beréti István 1791-ben hívei részére négy példányban rendelte meg Pelei cseh krónikáját, a népi olvasók körében igen közkedvelt Robinzon előfizetői között magyar lelkészek nevét olvashatjuk, így Horatvaról Baky Lászlóét, Veleniceből Miklós Jánosét, Lysaból Rimany Istvánét, Libicából Tardy Mózesét stb.104 A magyar református értelmiségnek ez a népszerűsítő felvilágosító tevékenysége is sikeresen járult hozzá a cseh megújhodás értelmisége első nemzedékének nemzeti öntudatra ébresztő törekvéseihez. A magyar református lelkészek és tanítók cseh nép közötti kulturális felvilágosító működésének legjelentősebb és legnagyobb elismerést érdemlő része az a törekvésük volt., hogy a népi származású cseh megújhodási értelmiséget a magyar református iskolákban neveljék. A református vallású cseh jobbágyok rögtön a türelmi rendelet megjelenése után nagy érdeklődést 100 Litterarisches Magazin III, 146—147. 1. F. Hrejsa : Dobrovsky a cestí evangelíci [Dobrovsky és a cseh protestánsok]. Bratislava с. folyóirat 1929, 586. 1. 101 Uo. (Hrejsa) 587 — 588. 1. 102 J. B. Öapek : i. m. I. köt. 214 — 215. 1. Capek ezt az adatot J. Prásek : Dëjiny Cechya Moravy nové doby, kniha X [Az ú j kori Cseh- és Morvaország története, X. könyv]. Praha. 1906. 137. 1. alapján idézi. 103 Georg Loesche : Inneres Leben der österreichischen Toleranzkirche. Wien — Leipzig. 1915. 172-173. 1. 104 Vö. Kramerius cikkét Prazské noviny 1791, 17. sz. és 1798, 48. és 52. sz. 3*
