Századok – 1964

Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Magyar–szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon a bécsi döntés után (1938–1941) 383

410 TILKOVSZKY I/IRÁNT A magyar szolgálatba szegődött szlovák politikusok egy része sem értett egyet a szlovákság megosztására irányuló „szlovják" politikával. Bazovsky Lajos például inkább maga ajánlkozott arra, hogy a jelenlegi „független" szlovákság egészének fogja „szlovák nemzeti alapon megmagyarázni a magyarokkal való egyesülés szükségszerűségét". A magyar kormány, jóllehet lekötötte magát a „szlovják" politika mellett, ettől a próbálkozástól sem vonta meg támogatását: különnyomatokban terjesztette Szlovákiában Bazovskynak a Slovenské Noviny-ben megjelent cikkét, amely megbeszélést iniciál eziránt a szlovákiai és magyarországi szlovákok megbízottai között.16

6 Alig jutottak azonban valamelyest is előre a keleti szlovák párt előkészítésében, amikor a nyugati szlovák párt teljes csődje máris nyilvánvaló volt. A kormánynak esze ágában sem volt beváltani azokat a „követeléseket", amelyeket a párt programjába felvétetett, s még azt az egy-két szlovák személyi sérelmet sem orvosolta, ami Kalcokék presztízse szempontjából lényeges lett volna. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a Magyarországi Szlovák Keresztény Néppárt csak azért van, hogy létezésére hivatkozni lehessen. Kalcok és Melisek elkedvetlenedtek; anyagi számításaikat sem találták meg; a kormány pedig, amely eddig elnézte, hogy „számos állítólagos kifizetés nincs igazolva", kezdett arra az álláspontra jutni, hogy a párt rendkívül csekély sikerei nem állnak arányban az élvezett támogatással.167

Kalcok megpróbált puhatolódzni egy „átállás" lehetőségei felől. Már 1940 szeptemberében titokban felkereste Szlovákiában Mach belügyminisztert, jelezve, hogy nem igen lesz maradása Magyarországon.168

Amikor 1941 tavaszán újból átrándult Szlovákiába, a szlovák hatóságok letartóztatták és két hétre lecsukták. Ezekután kérdésessé vált, lehet-e még egyáltalán Kalöokot pártvezérként szerepeltetni.16

9 A „jednotárok" meggyengítését a kormány a Kalcok-párttal nem tudta tehát elérni. De a Slovenská Jednota táborát a magyar Nyüaskeresztes Párt is megpróbálta megkörnyékezni — amaga, a kormányétól különböző céljai érdekében. Harminc Mihály szlovák emigráns, aki 1939 márciusától 1939 novemberéig a Slovenské Noviny munkatársa volt, nyilas szolgálatba állt, és rendszeresen készített fordításokat a Slovenská Jednotából a Nyüaskeresztes Párt informálására. A nyilaskeresztesek ugyanis arra spekuláltak, hogy a „jednotásokat", akiket a kormány nem enged önálló pártalakításhoz, maguk mellé állíthatnák. Azt képzelték, hogy a Nyilaskeresztes Párt nemzetiségi programja elfogadható lesz számukra. Ezért Harminc Mihállyal szlovákra fordíttatták a hírhedt Hubay—Vágó-féle törvényjavaslatot, és Vágó Pálnak azt a tanulmányát, amely ezt a nyilas törvényjavaslatot párhuzamba állította a Teleki-féle kárpátaljai autonómia-javaslattal. Maga Harminc Mihály, aki 1940. szeptember 26-án formálisan is belépett a Nyilaskeresztes Pártba, a legfőbb sürgetője volt a magyarországi szlovákok beszervezésének. Többször tárgyalt erről Vágóval, majd Kerekes és Sághy „testvérekkel", akik az Andrássy-út 60-ban, a nyilas székházban, a nemzeti kisebbségek kérdésével 166

M. E. Nemzetiségi o. 71. es. E. 16 097/1940. 167

M. E. Nemzetiségi o. 92. es. E. 17 063/1941. — Melisek 1941. jan. 24-i, Kalcok 1941. ápr. 30-i és júl. 21-i beadványai. 168

Küm. Pol. 411. es. 6415—65—7/1940. Esterházy János feljegyzése a Küm. részére, Pozsony, 1940. szept. 27. 169

M. E. Nemzetiségi o. 91. es. E. 15 534/1941.