Századok – 1964

Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Magyar–szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon a bécsi döntés után (1938–1941) 383

388 TH.KOVSZKY 1 ÓKÁNT nál a népiség gondolata még most sem győzte le az államiság gondolatát",32 s mindig arra hivatkozott, hogy „pártjával példát mutat a népcsoportkérdés délkelet-európai rendezésére".33 A szlovákiai szlovák - és németnyelvű sajtó rendkívül durva és gyalázkodó hangnemben támadta a magyarországi állapotokat, ahol egy „zsidó—mágnás" reakciós uralom konokul ellenáll a haladást, a jövőt jelentő, mindent lebíró náci irányzatnak. E sajtó hasábjain a magyarság azért „kulturálatlan ázsiai nemzet", azért „tatár—cigány népség", amelynek „nincs helye a kultúrállamok és nemzetek körében", mert vonakodik magáévá tenni a náci elveket, vonakodik államéletét arra a mintára berendezni. Ezért, a szlovákiai sajtó szerint, „csak az idő és a körülmények tisztulásának kérdése, hogy Magyarország, mint önálló állam, túlélt dolog gyanánt eltűnjék Európa térképéről".3

4 Szlovákia területét a Lengyelország elleni agresszióra készülő német birodalom felvonulási terepül kívánta felhasználni.3

5

Szlovákiában öt, a Todtszorvezetnek alárendelt német útépítő vállalat dolgozott a Lengyelország megtámadása szempontjából fontos utak megépítésén, illetve helyreállításán.36 A szlovák kormánynak vállalnia kellett a Lengyelország elleni támadásra felkészülő 600 000 német katona élelmezését, olyan súlyos feltételek mellett, hogy még akkor is ők kötelesek ezek élelmezéséről gondoskodni, ha Szlovákia területét elhagyva, Lengyelország földjére nyomulnak előre.3

7

De a szlovák kormány ezen felül még arra is vállalkozott, hogy a szlovák hadsereg is részt vegyen a németek oldalán Lengyelország megtámadásában. A szlovák kormányt e lépéseiben kettős cél vezette: egyrészt Lengyelországtól akarta visszavenni az 1920-ban majd 1938-ban elvett határterületet, másrészt a Magyarországhoz átcsatolt terület visszaszerzése érdekében akart a németeknél fegyvertársi érdemeket szerezni.3

8

Német részről kaptak erre bizonyos felelőtlen ígéreteket.3

9 A Lengyelország elleni támadást megelőző nyári hónapokban a szlovák állam Magyarország felé kifejtett propagandája már teljes erővel hirdette, hogy német segítséggel rövidesen kiharcolja a bécsi döntés revízióját. Különböző határnapokat is jelölt meg a visszacsatolásra. Hogy itt a szlovákok felhasználásával tulajdonképpen a németek akartak ily módon is nyomást gyakorolni Magyarországra, kitűnik abból is, hogy ezeket a híreszteléseket nemcsak a pozsonyi rádió, hanem a bécsi rádió szlováknyelvű adásai is terjesztették. Ezzel a propagandával sikerült az átcsatolt területen számottevő nyugtalanságot előidézni, mind a szlovák, mind a magyar lakosság körében.4

0 32

M. E. Nemzetiségi o. 83. es. P. 15 253/1940. Pozsonyi magyar követség jelentése, Pozsony, 1939. dee. 29. 33

M. E. Nemzetiségi о. 84. es. P. 16 675/1940. Pozsonyi magyar követség jelentése, Pozsony, 1940. máre. 25. 34

M. E. Nemzetiségi о. 65. es. P. 17 987/1939. 35

M. E. Nemzetiségi о. 65. es. P. 7675/1939. 36

BM. Res. 1939—8 — 6427. — Pozsonyi magyar követség jelentése, Pozsony, 1939. nov. 6. 37

M. E. Nemzetiségi о. 66. es. P. 19 013/1939. 38

Fr. Hrusovsktj : Slovenské Dejiny c. könyvének, amely 1939 novemberében jelent meg, s két hónap alatt négy kiadásban fogyott el Szlovákiában, kivonatos magyar fordítása. M. E. Nemzetiségi o. 72. es. E. 16 897/1940. 39

M. E. Nemzetiségi o. 65. es. P. 18 337/1939. — Kassa és kb. 30 község visszaadását helyezték kilátásba. 40

M. E. Nemzetiségi o. 54. es. E. 18 191/1939. — A magyar kormány utasítására az illetékes főispánok július végén kétnyelvű hirdetményekben foglaltak állást e propagandá-