Századok – 1964
Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3
RICHARD PKA2ÄK Blazsek, Inczédy, Czakó és a többi csehországi haladó magyar református lelkész, akik közt olyanok is voltak, akik a magyarországi jakobinus mozgalommal érintkezésbe léptek, nem követték a feudalizmust védó' hivatalos egyházi politikát, hanem ellenkezőleg a cseh népi mozgalomhoz csatlakoztak, rokonszenveztek a feudalizmussal szembeni ellenállással és közöttük feudalizmusellenes nézeteket terjesztettek. Cseh- és Morvaországban a magyar református papok aktívan résztvettek a cseh nép közt folyó kulturális felvilágosító munkában is. Sokan olyan fokig tökéletesítették.cseh nyelvtudásukat, hogy megkísérelhették cseh könyvek írását is. A csehországi magyar református papok irodalmi működése természetesen túlnyomóan vallásos-didaktikus jellegű, mert abból a szükségletből fakadt, liogy a cseh reformátusok kezébe új vallásos könyveket adjanak. Az egyházi élet szervezete is ezt kívánta, és ezért főképpen dogmatikai kézikönyveket, zsoltáros könyveket, prédikáció- és imagyűjteményeket adtak ki. Ez az irodalom tartalmában és irányában nem lépte túl a vallásos hit keretét, általános társadalmi érték és a cseh megújhodás irodalma szempontjából nincs döntő jelentősége, de még ebbe az irodalomba is behatoltak a felvilágosodás eszméi, s ez mutatja, hogy a vallásos irodalom sem zárkózhatott el teljesen a kor haladó társadalmi gondolkodása elől, s hogy ebbe az irodalomba is behatolt a két kultúra egymással vívott harca, amely minden történeti helyzetre jellemző és különösen a XVIII. század végén a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában nyomult előtérbe. A kor felvilágosultabb vallási gondolkodói (akár katolikusok, akár protestánsok) a hangsúlyt a vallás etikai oldalára helyezték, óvtak az egyházi dogmáktól és az egyház politikai ambícióitól, és ha érthető módon nem is érintették a vallás alapjait, már harcot indítottak a vallásnak a társadalmi gyakorlatban feltűnő legrosszabb túlkapásaival szemben. A felvilágosodással együtt jár a reformtörekvés felvirágzása a katolicizmusban és protestantizmusban egyaránt, s ez ráütötte bélyegét a cseh tartományokban működő magyar református lelkészek vallásos alkotására is. Megnyilvánul bennük Bahrdt racionalista felvilágosodása, Steibart vallási antropocentrizmusa és főképpen a korabeli magyar kálvinista teológia, amely a világ kálvinista reformtörekvéseiből való eklektikus alkotás volt. Az irányzat képviselőinek, a debreceni kálvinista teológusoknak, Hatvani Istvánnak, Benedek Mihálynak s a többieknek munkáit a csehországi magyar református lelkészek jól ismerték; sok indítékot merítettek belőlük munkájuk során. Jellegzetes alakja volt ennek az irányzatnak a híres fizikus és matematikus Hatvani, akinek egy kisebb vallási munkáját Kramerius segítségével Végh János már 1783-ban lefordította,75 Blazseken és Simonon kívüi Inczédy, Kálnay és Kún is Hatvani tanítványai voltak Debrecenben. Tőle vette át főként Blazsek azt a meggyőződósét, hogy a teológiai kérdéseket általános filozófiai szemlélettel és dogmatizmus nélkül liberálisan kell felfogni. Blazsek fordította le a másik vezető debreceni teológus, Benedek Mihály háromrészes „Útmutatás a keresztény vallás előadására" című művét, melynek kiadásához az anyagi eszközöket Teleki Lászlótól, a híres kálvinista vezető, id. Teleki József fiától igyekezett megszerezni. Utóbbi anyagi támogatásával Blazsek több munkájának kinyomtatását tette lehetővé, többek közt Szikszai híres imáinak fordítását is, és végrendeletében 300 aranyat 75 Hatvani „Az Uri Szent Vat.sorára meg tanító könyvetske" című 1760-ban Baselben kiadott írását Végh szabad átdolgozásban adta ki Prágában 1783-ban.
