Századok – 1964

Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3

24 RICHARD PRAZÁ ív nem ismerte el a bibliai csodákat sem. Amikor Slachta esperes a viszály okát kivizsgálta, a Hrubá Lhota-i gyülekezet egyszerű tagjainak többsége Czakó oldalára állt. Az elégedetlenek ennek ellenére panaszt emeltek Czakó ellen a morvaországi szuperintendensnél. Meg kellett kóstolnia Czakónak a feudális uradalom ellenszenvét is, mely nem riadt vissza attól, hogy vele szemben fizikai erőszakot alkalmazzon, és mint politikailag gyanús egyénnek 1801-ben írásbeli kötelezvényt kellett kiállítania, hogy nem tagja „semmiféle titkos társaságnak sem itthon, sem külföldön", és köteleznie kellett magát, hogy „jövőben sem lép be semmi körülmények között ilyen titkos társaságba". Az állami ós földesúri hatóságok Czakó ellen irányuló üldözéséhez egyházi elöljárósága is csatlakozott, és amikor Czakó túlságosan kellemetlenné vált, 1815-ben felfüggesztette őt a feudális társadalmi rend elleni „gyűlölködő felforgató tevékenysége" miatt. Czakó ezután még néhány évig nyomorgott nagyszámú családjával Morvaországban, majd 1820-ban Magyarországra ment vissza.5

7 Czakó azoknak a cseh- és morvaországi haladó református lelkészeknek példáját mutatja be, akik hasonló nézeteket vallottak és hasonló sorsuk volt. A vsetíni, kloboukyi és rûzdcai lelkészt, Kálnay Istvánt a hatósággal szembeni rendíthetetlen kiállása és a türelmi rendelkezésekkel szembeni ellenállása miatt kétszer bebörtönözték, majd végül 1792-ben a gubernium megfosztotta választhatóságától valamennyi morva gyülekezetben, ami gyakorlatilag egyet jelentett az országból való kiutasítással. A türelmi rendelet előírásainak jelentéktelen megszegése miatt fosztották meg állásától Czakó elődjét Hrubá Lhotan, Kulifay Istvánt, Bally István vanovicei lelkész esetét pedig maga a bécsi cseh-osztrák kancellária vizsgálta ki.58

A csehországi magyar refor- • mátus lelkészek radikálizálódásához hozzájárult az a borzasztó nyomor, amely a cseh faluban a forradalmi és Napoleon vezette Franciaországgal folytatott háborúk alatt uralkodott. Működésük számos pontján, még a termékeny Elba völgyében is nagy éhínség ütötte fel a fejét. A szegény Valasskoból az emberek százával menekültek az éhhalál elől Szlovákiába és Magyarországra. A valasskoi súlyos szociális körülmények erősítették meg a feudális önkénnyel szembeni ellenállásban és a legjobban kizsákmányolt cseh néprétegek iránt érzett rokonszenvében pl. Inczédy Jánost,Blazsek szuperintendens sógorát, a cseh tartományokban működő református lelkészek egyik társadalmilag legaktívabb és legfelvilágosultabb tagját. Világosan kitűnik ez Blazsek szuperintendenshez intézett leveleiből, amelyek a csehországi magyar református értelmiség haladó, a cseh néppel szemben barátságos részének rendkívül jelentős dokumentumai.59

A magyar kisnemességhez tartozó és 57

Czakóról a legtöbb életrajzi adatot Bohuslav Burian gyűjtötte össze Tolerancní kazatelé na Valassku (1781 — 1861) [Tolerált lelkészek Valasskon (1781 — 1861)] c. művében Valasské Mézifíéí 1938, 53, 116, 122, 316 — 323. 1. Ezeket az adatokat az AMS Praha-ban található anyaggal egészíthetjük ki, a legjelentősebbek ezek közül Czakó. szellemi portréjának megrajzolása szempontjából Slachta esperesnek Blazsek szuperintendenshez intézett levelei, Liptál 1798. máj. 15. és jún. 13. (jelzetük: 8/0036, 8/0037).. 58

Kálnay és Kulifayra vonatkozólag vö. Burian : i. m. 260 — 262, 285. 1., Baliáról Vladimír SCastny : Toleranóní patent na území èeskobratrského evangelického sboru ve Vanovicích [A türelmi rendelet a vanovicei cseh-testvér protestáns gyülekezet területén]. Brno 1951 с. kéziratos tanulmánya, 55 — 65. 1. 59

Inczédy Jánosnak Blazsek Mihályhoz írt levelei 1791 — 1809 közötti időről megtalálhatók az AMS Prágában 12. fasc. és 40. Inczódyről több cikket írt a Kostnické Jiskry folyóiratban az 1954. 8, 9, 10, 36 és 38. számban Rudolf Éícan..