Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 289

FOLYÓIRATSZEMLE 297 tak, ez a szláv kongresszuson is megmutatkozott, ahol a szlovákok burzsoá demokratikus követeléseket is támogattak, s nem Ausztria fenntartását tekintették a legfontosabb célnak, hanem a szláv népek fennmaradását. — Robebt Kvaőkk: Csehszlovákia szerepe a Kisantant és Magyarország közötti 1936—1938-as tárgyalásokon c. tanulmányában (406—432. 1.) megállapítja, hogy a fenyegető német veszély láttán Csehszlovákia többek között Magyarországgal is szeretett volna valamilyen megegyezésre jutni. Ezért hajlandó volt beleegyezni a trianoni béke katonai rendelkezéseinek a revíziójába. Magyarország viszont, amely látta a Kisantant összetartásának gyengülését, éppen annak két másik tagjával akart kiegyezni, hogy Csehszlovákiával szemben szabad kezet biztosítson magának. A csehszlovák külpolitika hiába próbált egységes kisantant álláspontot kialakítani. A szerző végül az 1938. augusztus 22-ón létrejött bledi egyezménynyel foglalkozik: a magyar külpolitika a Kisantant meggyengülését látta benne, a Kisantant államai éppen megerősödését. A németek felháborodva fogadták, mert Magyarországnak aj a kötelezettsége, hogy lemond az agresszióról, bonyolította a német fellépést. Azzal viszont, hogy a magyar kisebbség kérdésében Magyarország nem egyezett meg Csehszlovákiával, nyitva hagyta a maga számára a további fellépés lehetőségét. — ján SibáckY: A XVIII. századi alföldi szlovák települések létrejöttének és fejlődésének kérdéséhez (433—466.1.) címen gazdag levéltári anyag alapján kíséri nyomon a szlovák települések kibontakozását Pest környékén, Békés megyében, a Bácskában és a Bánságban, konkrétan vizsgálja a települési szerződéseket stb., és megállapítja, hogy a tömeges szlovák áttelepülés oka csak kis részben volt a vallási üldözés (amire régebben okként hivatkoztak), emehett szerepet játszott a földesúri önkény elől való menekülés, de jelentős részben maguk a földesurak telepítettek át jobbágyokat erre a területre (kisebb méretekben vagy egészen új telepeket is létrehozva), a mezőgazdasági munkások pedig a jobb munkafeltételek megszerzéséért mentek ide. — N. ISZTORICSESZKI PREGLED. 1963. 3. sz. Pantelej Stebev: A bolgár és a görög nép közös harca a fasiszta hitleri megszállás ellen c. tanulmányában (3—25. 1.) a levéltári és sajtóanyag mellett még élő személyek visszaemlékezéseit is felhasználva bemutatja a bolgár és а görög forradalmi erők együttműködését a bolgár hadsereg által megszállt görög területen. A bolgár nép mély együttérzést tanúsított a görögök iránt, segítette őket. A kommunista pártnak a hadseregben végzett munkája eredményeként a bolgár megszálló csapatok jól bántak a görög lakossággal, megnyerték bizalmát. 1944-ben bolgár és görög partizánok már közös akciókat folytattak. Bulgária felszabadulása után a bolgár katonai hatóságok a legnagyobb rendben átadták a közigazgatást а görög hatóságoknak. — Nikola Sztefanov: Kísérlet a középkori bolgár történelem néhány tényének és eseményének szociológiai elemzésére (26—48. 1.) címen rámutat az eddig megjelent marxista összefoglaló munkák gazdaság- és társadalomtörténeti fejezeteinek a hiányosságaira. A X. század végéig terjedő korszak eléggé hiányos tényanyagát vizsgálva a lényeges kérdést itt az ősközösség és a feudalizmus elemei közti küzdelemben látja, s a történelem nagy egyéniségei, jelentős uralkodói azok, akik a haladást jelentő feudális elemek győzelemrejutását segítettékelő. A bizánci forrásokban sokat emlegetett belső harcok, mégpedig az uralkodó osztályon belüli harcok az ősközösségi és az új feudális arisztokrácia belső harcai, nem a bolgár-török és a szláv arisztokrácia harcai, ahogy azt egyesek próbálták magyarázni. Persze а bolgár-törökök és а szlávok viszonyának a kérdését a szerző mindmáig tisztázatlannak tekinti, s itt újabb, bár nem lényeges kutatási problémákat lát. 1963. 4. sz. Szt. M. Bacsvabov: A községi tanácsok gazdaságpolitikája Bulgáriában 1919—1923-ban (3—31. 1.) c. tanulmányában igen részletesen, városonként és községenként vizsgálja, hogy az akkor uralmon levő parasztpárti kormány által megadott községi önkormányzat kereteit felhasználva a kommunista párt milyen tevékenységet folytatott : olcsó árakat szabott, községi élelmiszerboltokat ós zöldségtermesztő kerteket szervezett, s ezáltal sokat tett a lakosság életszínvonalának emelésére. Persze az önkormányzatnak az államhatalom eléggé szűk kereteket szabott. A kommunista párt a községi önkormányzat keretén belül végzett munkát nem tekintette alapvetőnek a párt stratégiai célkitűzései szempontjából, de nem is hanyagolta el, mint egyesek gondolják. A községi önkormányzat keretén belül elért eredmények csak demonstrációk voltak a tőkés rend elleni harc során, de hatottak az. emberek tudatára, s előkészítették a párt befolyásának későbbi kiszélesedését. — N. STTJDII. REVISTA DE ISTORIE. 1963. 1. sz. Az egész első szám az 1933 januárjában és februárjában lezajlott nagy sztrájkmozgalmak 30. évfordulójának van szentelve, bevezetőben Chivu Stoicának a