Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 289

FOLYÓIRATSZEMLE 297 tak, ez a szláv kongresszuson is megmutat­kozott, ahol a szlovákok burzsoá demokra­tikus követeléseket is támogattak, s nem Ausztria fenntartását tekintették a legfon­tosabb célnak, hanem a szláv népek fenn­maradását. — Robebt Kvaőkk: Cseh­szlovákia szerepe a Kisantant és Magyar­ország közötti 1936—1938-as tárgyaláso­kon c. tanulmányában (406—432. 1.) meg­állapítja, hogy a fenyegető német veszély láttán Csehszlovákia többek között Magyar­országgal is szeretett volna valamilyen megegyezésre jutni. Ezért hajlandó volt beleegyezni a trianoni béke katonai rendel­kezéseinek a revíziójába. Magyarország viszont, amely látta a Kisantant össze­tartásának gyengülését, éppen annak két másik tagjával akart kiegyezni, hogy Cseh­szlovákiával szemben szabad kezet bizto­sítson magának. A csehszlovák külpolitika hiába próbált egységes kisantant álláspon­tot kialakítani. A szerző végül az 1938. augusztus 22-ón létrejött bledi egyezmény­nyel foglalkozik: a magyar külpolitika a Kisantant meggyengülését látta benne, a Kisantant államai éppen megerősödését. A németek felháborodva fogadták, mert Magyarországnak aj a kötelezettsége, hogy lemond az agresszióról, bonyolította a német fellépést. Azzal viszont, hogy a magyar kisebbség kérdésében Magyar­ország nem egyezett meg Csehszlovákiával, nyitva hagyta a maga számára a további fellépés lehetőségét. — ján SibáckY: A XVIII. századi alföldi szlovák települések létrejöttének és fejlődésének kérdéséhez (433—466.1.) címen gazdag levéltári anyag alapján kíséri nyomon a szlovák települé­sek kibontakozását Pest környékén, Békés megyében, a Bácskában és a Bánságban, konkrétan vizsgálja a települési szerződé­seket stb., és megállapítja, hogy a tömeges szlovák áttelepülés oka csak kis részben volt a vallási üldözés (amire régebben okként hivatkoztak), emehett szerepet játszott a földesúri önkény elől való mene­külés, de jelentős részben maguk a földes­urak telepítettek át jobbágyokat erre a területre (kisebb méretekben vagy egészen új telepeket is létrehozva), a mezőgazda­sági munkások pedig a jobb munkafeltéte­lek megszerzéséért mentek ide. — N. ISZTORICSESZKI PREGLED. 1963. 3. sz. Pantelej Stebev: A bolgár és a görög nép közös harca a fasiszta hitleri megszállás ellen c. tanulmányában (3—25. 1.) a levél­tári és sajtóanyag mellett még élő szemé­lyek visszaemlékezéseit is felhasználva be­mutatja a bolgár és а görög forradalmi erők együttműködését a bolgár hadsereg által megszállt görög területen. A bolgár nép mély együttérzést tanúsított a görögök iránt, segítette őket. A kommunista párt­nak a hadseregben végzett munkája ered­ményeként a bolgár megszálló csapatok jól bántak a görög lakossággal, megnyerték bizalmát. 1944-ben bolgár és görög parti­zánok már közös akciókat folytattak. Bulgária felszabadulása után a bolgár katonai hatóságok a legnagyobb rendben átadták a közigazgatást а görög hatósá­goknak. — Nikola Sztefanov: Kísérlet a középkori bolgár történelem néhány tényé­nek és eseményének szociológiai elemzésére (26—48. 1.) címen rámutat az eddig meg­jelent marxista összefoglaló munkák gaz­daság- és társadalomtörténeti fejezeteinek a hiányosságaira. A X. század végéig ter­jedő korszak eléggé hiányos tényanyagát vizsgálva a lényeges kérdést itt az ősközös­ség és a feudalizmus elemei közti küzde­lemben látja, s a történelem nagy egyéni­ségei, jelentős uralkodói azok, akik a hala­dást jelentő feudális elemek győzelemre­jutását segítettékelő. A bizánci forrásokban sokat emlegetett belső harcok, mégpedig az uralkodó osztályon belüli harcok az őskö­zösségi és az új feudális arisztokrácia belső harcai, nem a bolgár-török és a szláv arisz­tokrácia harcai, ahogy azt egyesek próbál­ták magyarázni. Persze а bolgár-törökök és а szlávok viszonyának a kérdését a szerző mindmáig tisztázatlannak tekinti, s itt újabb, bár nem lényeges kutatási problé­mákat lát. 1963. 4. sz. Szt. M. Bacsvabov: A községi tanácsok gazdaságpolitikája Bul­gáriában 1919—1923-ban (3—31. 1.) c. ta­nulmányában igen részletesen, városonként és községenként vizsgálja, hogy az akkor uralmon levő parasztpárti kormány által megadott községi önkormányzat kereteit felhasználva a kommunista párt milyen tevékenységet folytatott : olcsó árakat sza­bott, községi élelmiszerboltokat ós zöldség­termesztő kerteket szervezett, s ezáltal sokat tett a lakosság életszínvonalának emelésére. Persze az önkormányzatnak az államhatalom eléggé szűk kereteket sza­bott. A kommunista párt a községi önkor­mányzat keretén belül végzett munkát nem tekintette alapvetőnek a párt stratégiai cél­kitűzései szempontjából, de nem is hanya­golta el, mint egyesek gondolják. A községi önkormányzat keretén belül elért eredmé­nyek csak demonstrációk voltak a tőkés rend elleni harc során, de hatottak az. emberek tudatára, s előkészítették a párt befolyásának későbbi kiszélesedését. — N. STTJDII. REVISTA DE ISTORIE. 1963. 1. sz. Az egész első szám az 1933 januárjá­ban és februárjában lezajlott nagy sztrájk­mozgalmak 30. évfordulójának van szen­telve, bevezetőben Chivu Stoicának a

Next

/
Thumbnails
Contents