Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 278

:280 FOLYÓIRATSZEMLE kulásáról és kezdeti tevékenységéről c. közleménye 1944 decembertől 1945 májusig tárgyalja az M К P Nógrád megyében kifejtett munkáját. Kiemelve a megye s különösen Salgótarján és környéke kedvező helyzetét mind a munkásmozgalmi múlt, mind pedig a nagyszámú, tősgyökeres ipari munkásság jelenléte, s e ténynek az ún. kétlaki munkásokra és az ipari centrumokhoz közelfekvő falvak lakosságára gyakorolt hatása szempontjából, a cikk bemutatja, hogy a megye területén 1945. május 15-én a párttagok arányszáma magasabb volt, mint ugyanabban az időben Budapesten. Rámutat, hogy ebben a jelenségben az objektív okok mellett nagy szerepet játszott a helyi pártvezetőség helyes — a tőkés vezető szervek átmeneti megszűnte vagy bénultsága következtében akadálytalanul érvényesíthető — politikája. A párt falusi politikájának helyes érvényesülését megkönnyítette a megyében túlnyomó erőt képező nagybirtok elleni sikeres harc. Nem volt ilyen eredményes a párt értelmiségi politikája, aminek az értelmiség egy részének disszidálása. ill. tartózkodása mellett bizonyos „balosság", a megnembocsátás szelleme is útját állta. — A közlemény befejező részében utal arra, hogy a párt taglétszámának gyors növekedése veszélyeket is rejtett magában, mert a pártba belépett széles rétegek átnevelését a párt nem tudta biztosítani. Ugyanakkor a nagy taglétszám veszélyeztette a további tömegkapcsolatokat, erősítette az egyoldalú centralizmust. •—Betlen Oszkár A KMP II. kongresszusa politikájának nemzetközi vonatkozásairól és a párt stratégiájáról címmel vitacikket közöl, amelyben Horváth Zoltánné A Kommunisták Magyarországi Pártjának II. kongresszusa e. tanulmányához és Szerényi Sándor Az illegális KMP 1929—1931 közötti hősies küzdelmeinek néhány problémájáról c. írásához szól hozzá. Megállapítja, hogy a Lukács György által kidolgozott Blum-tézisek megfogalmazásuk idején összhangban álltak a KI és több kommunista párt (jugoszláv, román stb.) irányvonalával. További sorsukat viszont a Kl-ben és egyes pártokban a jobboldali hibákkal való erőteljes szembefordulás, s ennek során a másik veszély, a „balosság" aktivizálódása hat ározta meg. A róluk folytatott vita a magyar pártban az álláspont megmerevedéséhez vezetett. Ezzel kapcsolatban a szerző, mint nagyfontosságú követelményt állítja fel a párt stratégiája taktikai mozgásaival egyetemben történő tanulmányozásának szükségességét, mivel a tapasztalatok szerint előfordult, hogy valamely párt helyes stratégiai cél mellett teljesen elhibázott, balos taktikát alkalmazott, ós megfordítva. Rámutat a cikk arra a körülményre is, hogy a Blum-tézisek „a kor hibái" folytán egészükben nem támasztották alá, hanem ellenkezőleg, hatástalanították a demokratikus diktatúra helyes koncepcióját. — A KMP II. kongresszusán elfogadott hibás álláspontnak az 1924-i hasonló állásponttal szemben keményebb bírálatát Szerényi megállapításain túl a szerző véleménye szerint az is indokolja, hogy a párt politikájának egésze ettől kezdve hibásabb volt, balra tolódott, mivel a párt politikáját fokozottan e hibás stratégiához alkalmazta. — Felvetve azt a problémát, hogy ilyen körülmények között miként volt lehetséges éppen e kritikus időben, 1930-ban a munkásosztály olyan két sikeres tömegakciója, mint az óv eleji munkanélküli tüntetések megszervezése és a szeptember 1-i tüntetés, a szerző rámutat,, hogy éppen ezeket az akciókat a párt fedőszervek felhasználásával és segítségével bonyolította le, míg az ugyanakkor saját neve alatt, teljesen illegálisan szervezett akciói sikertelenek maradtak. Ebből azonban a párt sajnálatos módon egyelőre nem vonta le a legális és illegális munka kombinálásának elvi szükségességét. — Aranyossy Pálné méltató életrajzot közöl dr. Csillag Zsigmond orvosról, a munkásmozgalom ,,támogatójá"-ról, dr. Szántó Rezső pedig Fiedler Rezsőről, a Magyar Tanácsköztársaság munkaügyi, majd hadügyi népbiztosáról. — A számban található Károlyi Mihályné visszaemlékezése Károlyi Mihályra és Gergő Zoltán visszaemlékezése az illegális kommunista párt harcára a budapesti gyárak munkásainak és termelőeszközeinek elhurcolása ellen.— O. M. Rokon tudományok folyóiratai DEMOGRÁFIA. VI. évf. (1963) 3. sz.: A szám teljes egészében a termékenység és a társadalmi átrétegezödés tárgykörében 1962. november 28—30. között Budapesten tartott Nemzetközi Demográfiai Symposion vitaanyagát tartalmazza (magukat a megvitatott tanulmányokat a folyóirat V. évf. [1962] 4. sz. teljes terjedelemben közölte)). Anélkül, hogy az egyes hozzászólások részletesebb ismertetésébe belebocsátkoznánk, elégségesnek tartjuk, ha felsoroljuk a hat munkaülés tematikáját: l. Családnagyság és termékenység; 2. a termékenység előbecslése és nemzetközi összehasonlítása;