Századok – 1964
Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3
A REFORMÁTUS MAGVAI! ÉRTELMISÉG CSEH- ÉS MORVAORSZÁGBAN 17 vonatkozólag,4 1 és leveleiben is arra törekedett, hogy működésüket irányítsa és vezesse. Autoritativ módon beleavatkozott belső viszonyaikba, sőt a lelkészek felvételének és elbocsátásának jogát is magának követelte. A cseh református gyülekezetek életébe és a magyar református lelkészek tevékenységébe történő beavatkozásokban Szalavt szilárd kálvinistának ismerjük meg, aki mindenek fölé helyezi a református egyház érdekeit, és aki a magyar református lelkészeket mindenekelőtt vallásos misszióként küldte ki, hogy a kálvinizmus híveinek számát növeljék. A magyar református egyház többi elöljárójához hasonlóan Szalay is hálás volt II. Józsefnek vallási türelméért, amely jelentős mértékben megkönnyítette a protestánsok helyzetét Magyarországon is,. és ezért állandóan felhívta a cseh tartományokban levő magyar lelkészeket, legyenek lojálisak az állami hivatalokhoz és tartsanak fenn jóviszonyt a hatóságokkal. Ha Szalay nem is lépte át az egyházi tisztségéből következő, állásával adott osztály kor Iátokat, mégis közszeretetnek örvendett a lelkészek túlnyomó részénél és az egyszerű cseh protestánsoknál is, amint azt nemcsak a gazdag morvaországi Nové Mésto mezőváros, hanem az elmaradt kelet-csehországi Telecí és Bukovka falvak hozzá intézett köszönőlevelei is mutatják.42 Szalay a Magyarországon élő cseh emigránsokkal is együttműködött, segítségükre volt, hogy a türelmi rendelet kiadása után visszatérjenek hazájukba, és ezeknek az emigránsoknak segítségével közvetlen összeköttetést tartott fenn a cseh- és morvaországi protestánsokkal. Szalay szuperintendensnek a cseh tartományokba irányuló református misszió megszervezésében játszott személyes szerepe rendkívül jelentős volt. Szemléltetően bizonyítja ezt a cseli- és morvaországi magyar református lelkészekkel, a tiszáninneni egyházkerület tisztségviselőivel, a sárospataki kollégium tanáraival és a magyar református egyház elöljáróival folytatott terjedelmes levelezése.4 3 Kiderül ebből a levelezésből, hogy Szalay volt a lelke az egész mozgalomnak; fáradhatatlanul gyűrte le az akadályokat és teremtette meg az egész akció sikerének előfeltételeit. Eljárása azonban az ortodox kálvinista álláspont következménye volt, a felekezeti szempont nála megelőzte a vallásit, és igyekezett a keletkező cseh és morva református gyülekezeteket vezetése alá kényszeríteni és azokat a magyar református egyház mintájára kiépíteni. Ez azonban már nem felelt meg a bécsi kormány intencióinak, amely ugyan lehetővé tette, hogy Cseh- és Morvaországban a református egyházat a fejlett magyar testvéregyház segítségével építsék ki, de a cseh és morva református egyházat a lehető legnagyobb mértékben saját felügyelete alatt kívánta megtartani. A cseh- és morvaországi református gyülekezetek 1785. április 29-ig csak a tartományi politikai igazgatásnak voltak felelősek, ettől kezdve pedig az udvari rendelet egyházi tekintetben a lutheránusok és reformátusok közös bécsi protestáns konzisztoriurnának rendelte alá őket. A cseh 11 „Reflexiones ad facilitatem functionem ecclesiastieam V. D. Ministrorum ad Ecclesiae in Regno Bohemia et Màrchionatu Moravia Helv. Confessioni addietorum administrandas, reeenter evocatorum, accomodatae" TIREKL Sárospatak À XX 7415. 42 A Szalayhoz a morvaországi Nové Mëstobôl 1784. jan. 14-én és Telecfbôl 1783. febr. 25-én írt levelek uo. A XX 7184 és A XIX 7027; Bukovka község 1782. ápr. 13-i levelét említi Josef Dobias : Dëjiny evangelieky reformované církve v Bukovce az do roku 1856 [A bukovkai református egvház története 1856-ig]. Casopis historickv 1881, 3-4. 1. 13 Ez a levelezés Szalay leveleinek másolataival együtt megtalálható TIREKL Sárospatak, főképpen az A XVIII, A XIX, A XX, A XXI, A XXII fondokban. 2 Századok
