Századok – 1964

Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3

14 RICHARD PRA?.ÁK lelkészek kiküldését a magyar udvari kancelláriánál. A magyar Helytartótanács a megyéken át közölte az egyes református és evangélikus szuperintendensekkel, hogy az állami liivatalok Cseh- és Morvaországban húsz papi hely betöltését várják. Borsod megye sürgette Szalay szuperintendenst, terjessz© elő azoknak a református lelkészeknek névsorát, akik a cseh tartományokba mentek, vagy a legközelebbi jövőben oda fognak menni.3

1 Ezek a körülmények még megsokszorozták Szalay erőfeszítését, és miután csődöt mondott az a kísérlete, hogy néhány idősebb, bevált lelkészt (pl. Miglécről Bunyitay Jánost, Borosjenőről Kármán Jánost) megnyerjen, figyelme ismét a sárospataki tógátusok felé fordult, bár már előzőleg tapasztalhatta, hogy nincs kedvük a cseh tartományokba menni. Emellett, úgy látszik, a sárospataki kollégium vezetősége sem tanúsított elég megértést az üggyel szemben. Maga a rektor, Szentgyörgyi István sem értett egyet teljesen azzal, hogy a pataki abszolvenseket külföldre küldjék akkor, amikor Magyarországon is nagy lelkészhiány volt, és a kollégium még azoknak a helyét sem tudta betölteni, akik a cseh tartományokba mentek.3

2

Szalay azonban nem tágított, és ismételten sürgette, hogy a pataki diákok tanuljanak szlovákul és készüljenek fel a cseh- és morvaországi szolgálatra. Megcáfolta az ottani nyomorúságról és terméketlenségről szóló híreket, amelyek a pataki tógátusok között keringtek, és hivatkozott Breznai Istvánnak Morvaországból, érkezése után írt lelkes leveleire és röviddel a türelmi rendelet előtt a cseh tartományokban tett utazásán szerzett saját tapasztalataira.3

3 1782 végén és 1783 elején a pataki diákok gondolkodásában éles fordulat állt be a cseh- és morvaországi lelkészi helyek elfoglalása tekintetében. Blazsek Mihály, Kovács Ferenc, Breznai István és a többi, cseh tartományokba menő első papok leveleinek hatása alatt megszűntek az ellenséges fogadtatásról, a terméketlen földről és ártalmas levegőről stb. szóló mende-mondák, amelyek sokakat elriasztottak, és a pataki diákok kezdték mérlegelni a cseh-és morvaországi szolgálat előnyeit. A türelmi rendelet kiadása után Magyarországon kétszáz új református gyülekezet jött létre, de túlnyomórészt a Dunántúlon, ahol a rekatolizáció nyomása 1781 előtt a legerősebb volt. A tiszáninneni kerületben, ahol a sárospataki kollégium is volt, 1781—1783 között mindössze öt új gyülekezet alakult. Ezenkívül a kollégium abszolvenseinek általában előbb három évig tanítaniuk kellett, és csak azután volt igényük lelkészi helyre, amit azonban csak kevesen értek el a három év letelte után. A fiatal kandidátusoknak kevesebb követelésük is volt, mint az idősebb, állandó lelkészeknek, könnyebben határozták el magukat, kevésbé voltak kötve, mint a nagyszámú családdal rendelkező apák, és ezért az anyagi indokok sem játszottak olyan nagy szerepet náluk. Új ügy úttörőjének tekintették magukat, és önfeláldozóbban tudták elviselni a különböző nehézségeket, mint az idősebb lelkészek, akik csak sok előny és személyes meggazdagodás kilátása reményében mentek el a cseh tartományokba. A cseh és morva 31

Lel. a magyar helytartótanács leiratát Borsod megyéhez 1782. szept 16. TIREKL Sárospatak A XIX 6497 és Szalay levelét Szentgyörgyi sárospataki kollégiumi rektorhoz Miskolc, 1782. okt. 2. és nov. 26. A sárospataki kollégium könyvtárának kézirattára Kt. 864/107 és Kt. 864/101. 32

Ld. Szentgyörgyi levelét Szalay Sámuelhez, Sárospatak, 1782. okt. 1., TIREKL Sárospatak A XVIII 6766. 33

Vö. pl. Szalay leveleit Szentgyörgyihez 1782. szept. 23. ós 29., ill. okt. 2-án. Uo. A XVIII 6750 és a Sárospataki Kollégium könvvtárának kézirattára Kt. 864/102: ós Kt. 864/107.