Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
152 м. tbojAN dalmárt,17 2 és hogy a megyei katonai politikai megbízott, Serbán János a leghírhedtebb ellenforradalmárok közül 22 egyént túszul Budapestre küldött.1 7 * Természetesen helyesebb lett volna, ha az ellenforradalmárokat maga a nép, a városi forradalmi törvényszék ítélte volna el. Ennek nagy hatása lett volna a lakosság hangulatára, de a belügyi népbiztosság rendeletének megfelelően az ellenforradalmárokat Budapestre küldték. A tanácshatalom visszaállított uralma nem volt tartós. A Vörös Hadsereg csekély egységei nem voltak képesek ellenállni a román és csehszlovák megszálló erőknek, melyek 1919 április végén fokozták támadásaikat. A munkácsi és beregszászi alakulatokat a bekerítés veszélye fenyegette. Ezért 1919. április 25-ről 26-ra virradó éjszakán a forradalmi csapatok Beregszász elhagyására kényszerültek. A román intervenciósokkal szemben harcban vonultak vissza. A proletariátus és a Vörös Hadsereg hősi küzdelméről Kovács István, az ellenforradalmárok egyike így írt : „Délután 3 órakor, mikor a román csapatok már a városban voltak, valaki a katonai biztosok közül még akkor akart telefonon 120 vörös katonát összetoborozni. A vörös katonák egy része utolsó percig a városban tartózkodott".17 4 1919. április 26-ról 27-re virradó éjjel megkezdődött Munkács város kiürítése Tanács-Magyarország belseje felé. A Vörös Hadsereggel együtt a Bereg megyei, Munkács városi direktóriumok, politikai megbízottak, a munkás-, katona- és paraszttanácsok tagjai és általában a dolgozók is, akik később aktív szerepet vittek a külföldi beavatkozók elleni harcban, visszavonultak Beregszász, Munkács városokból valamint a környező járásokból. Különösen kitűntek Csap védelmében és más ütközetekben is Magyarország belsejében, halhatatlan hősiességet tanúsítva a harcokban. Ezt írta róluk később Tanács-Magyarország fegyveres erőinek főparancsnoka, Landler Jenő: „Az e területről elmenekült rutén és magyar vörös katonák talán a tanácskormány legjobb harcosai voltak."17 5 1919. április 26-án Beregszászt, április 27-én Munkácsot foglalták el a román csajDatok, április 30-án Munkácsra bevonultak a burzsoá csehszlovák csapatok. 1919 május elejére Bereg vármegyét teljesen elfoglalták a megszálló román és csehszlovák csapatok. Bereg megyében és a Kárpáton túli területen is megdőlt a tanácshatalom. Megdöntve a tanácshatalmat Bereg megyében, a román és csehszlovák megszálló csapatok a helyi ellenforradalmárokkal egyetemben a megszállás szörnyű terrorját gyakorolták. A börtönök és a koncentrációs táborok megteltek a tanácshatalom aktív résztvevőivel. A megszálló seregek a legcsekélyebb gyanú alapján üldözték a dolgozókat és fosztogatták a lakosságot. 1919 augusztus elején egész Magyarország területén megdöntötték a tanácshatalmat. A tanácshatalom bukásának legfőbb oka Magyarországon, úgyszintén Bereg megyében is, a külföldi katonai beavatkozás volt. N. Sz. Hruscsov Cegléden 1958 áprilisában tartott beszédében kijelentette, hogy az 1919-es tanácshatalom „azért szenvedett vereséget, mert a nyugati imperialista államok bur-172 KTÁL 29 f., 1. 1. 706 ügy, 81. 1. 173 Uo. 709 f., 1. 1. 41 ügy, 1. 1. . 17 1 KTÁL 283 f. 1.1. 5503 ügy, 3. 1. 175 Bácz László : A rutén dolgozók és a világforradalom. Wien. 1920. 6. 1. Az előszót Landler Jenő írta.
