Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 149 1918 — 1919 forradalmi időszakában Munkácson senkit sem végeztek ki, senkit sem öltek meg a kommunisták".16 3 A vörös hadsereg beregszászi különítménye fogta el Jónás Aladárt, a dolhai járás főszolgabíráját, akit ellenforradalmi szervezkedés, valamint a román bojárokkal való kapcsolatai miatt Sátoraljaújhelyen agyonlőttek. A „Ruszkij Vjesztnyik" fehérgárdista újság később így írt az ellenforradalmi szervezeteknek a tanácshatalom elleni harcra való megszervezéséről: „Látván a bolsevikok diktatúráját, mi, azaz tisztviselők, tanítók, volt katonák, tisztek, csendőrök, határőrök titokban szervezkedtünk. Az ellenforradalom civil szervezetének élén dr. Kaminszky József állott, a katonai szervezet élén pedig Roskovics Emil, Munkácson és a környékén. Ilyen bizottságok alakultak más városokban és falvakban is (Beregszász, Nagyszőllős, Huszt, Szerednye, Szolyva stb.)."16 4 Atitkos földalatti ellenforradalmi bandák szervezésében különös aktivitást tanúsított a görög katolikus papság. Nagylucskán és a megye más falvaiban is, a görög katolikus papok kulákkülönítményeket szerveztek a tanácshatalom ellen való harcra. A belső ellenforradalom akkor aktivizálta működését, amikor a nemzetközi reakció, melyet az antant vezetett, megkezdte intervencióját a fiatal Magyar Tanácsköztársaság ellen. A proletárdiktatúra létrejöttének első napjától kezdve a hatalom szervei, főképpen a direktóriumok, nagy figyelmet fordítottak a vörös gárda megszervezésére. Bereg megyében a vörös gárda első alakulata Munkácson szerveződött, tulajdonképpen még a tanácshatalomnak Munkácson való uralomrajutása előtt. A gárda a város vállalatainak munkásaiból és az Oroszországból hazatért hadifoglyokból tevődött össze. Ennek az alakulatnak felállítása döntő jelentőségű volt a város fontosabb állami intézményeinek gyors elfoglalása és a szomszéd, városok és falvak munkásainak katonai megsegítése szempontjából. Ez az alakulat jelentős munkát végzett a Vörös Gárda Bereg megyében való megszervezése érdekében. A Bereg megyei direktórium már 1919. március 24-én Serbán Jánost nevezte ki a Vörös Gárda megyei politikai megbízottja tisztjeként, munkácsi helyetteséül pedig Galgóczy Jánost.16 5 Munkácson megszervezték a Vörös Hadsereg toborzó központját, mely munkásokat és parasztokat sorozott a vörös hadseregbe. Ez a toborzó központ 1919 március végén kinyomtatta és terjesztette a Magyar Forradalmi Kormányzótanács rendeletét a vörös hadsereg megszervezéséről. A rendeletet magában foglaló közlemény záradéka már a Munkácsi Vörös Gárda ezredének toborzó központja és a munkácsi munkás-, katona- és paraszttanács nevében, a Vörös Hadseregnek Bereg vármegyében való megalakításának szükségességét és az Orosz Vörös Hadsereg testvéri segítségének reményét nyilvánította ki, s végül rámutatott arra a veszélyre, amelyet az imperialisták tanácshatalom-ellenes készülődései jelentettek. A megye dolgozói, ukránok és magyarok önként álltak a Vörös Hadsereg soraiba, hogy fegyverrel a kezükben megvédjék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányát — a Tanácshatalmat. Egyedül Mezőkaszony község-163 KTÁL munkácsi fiókja, 91 f., 1. 1. 1 ügy, 3. 1. ,64 Russzkij vesztnyik (Orosz híradó). 1936. 10. sz. márc. 8. Uzhorod. 165 KTÁL 709 f., 1. 1. 103 ügy, 1. 1.
