Századok – 1964

Krónika - Beszámolók kandidátusi disszertációk vitáiról - 1400

KRÓNIKA 1411 zótanácsba felterjesztett tervezetből március 28-ra lett „Szigorúan bizalmas" rendelet (a megyék Birtokrendező Bizottságainak), s hogy ezt az április 3-i földkérdésről szóló törvényerejű rendelet hatálytalanította. Csak magában Somogyban ugyanis még június l-ig — ezek szerint törvénytelen keretek között — elég jelentősnek mondható szántó és rét került felosztásra. Vitába szállt Mészáros Károly azon véleményével is, mely szerint helyesebb volt a megyeidirektórium által hozott magasabb aratóbórt megállapító intézkedés, mint a Földművelésügyi Népbiztosságé. A rendkívül magas aratórósz ugyanis „a szocializált üzemek gazdasági jövedelmének jelentős csökkentését jelentette" s veszélyeztette a gazdaságosságot. A magas aratórészt még a földosztás elmaradásának kompenzálása sem teszi indokolttá. A vitához Milei György szólt még hozzá, aki kiemelte, hogy a KMP-nek az agrárkérdéssel kapcsolatos, eredeti álláspontját nem az 1918 decemberi javaslat tükrözi, hanem az a még 1918 áprilisában, májusában kikristályosodott álláspont, amely a „Szociális Forradalom" cikkeiben és Kun Béla különböző brosúráiban található. Másik megjegyzésében kifejtette, hogy a párt szövetségi politikája is 1918 első feléből ered, s lényege a szegényparasztsággal való szövetség volt. A párt „a föld kisajátítását és nagyüzemi megmunkálását úgy tekintette, mint a parasztság említett rétegével való szövetség biztosításának legjobb módszerét". Vitázott Mészáros Károly azon megállapításával, mely szerint a munkás-paraszt szövetség gondolata nem kapott szót az 1919. március 27-i kormányzótanácsi ülésen, s mint alapelv eltűnt a párt politikájából. Mint alapelvet sohasem vetették el, csak szűken értelmezték — hangsúlyozta a felszólaló —, s még ennek biztosítására sem találták meg a legmegfelelőbb eszközöket. A terror, a diktatúra kérdésében Mészáros Károly bizonyos különbséget mutat ki a tanácskormány és a somogyi vezetők politikája között. Szerző e megállapításait egy 1919 utáni forrásból, az ellenforradalmi bíróság előtt elmondott vallomásból következtette, amely azonban — jellegénél fogva — nem lehet perdöntő. Mészáros Károly az opponenseknek s a hozzászólónak adott válaszában egyes kérdésekben továbbra is fenntartotta véleményét. Üjabb ténybeli adatok alapján megerősítette disszertációja azon megállapítását, mely szerint az SzDP politikájában differenciáltságot csak 1919 januárjától, februárjától lehet kimutatni. Ugyancsak fenntartotta Szuhay Miklós véleményével szemben a maga álláspontját a baloldali szociáldemokraták-KMP agrárpolitikájának problematikájában, valamint a „Szigorúan bizalmas" utasítás keletkezésének időpontjára vonatkozó állítását is. Megerősítette nézetét abban a vonatkozásban is, hogy helyes volt a somogyi direktórium részéről a magas aratóbérek megadása, mert ez volt politikai biztosítéka e réteg megtartásának. Bár néhány vitás kérdés továbbra is nyitott maradt, a bírálóbizottság egyhangúan javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak, hogy Mészáros Károlynak a kandidátusi fokozatot ítélje oda. Stier Miklós