Századok – 1964

Krónika - Tudományos konferencia Berlinben a második világháború kitörésének 25. évfordulóján 1391

KAÖNIKA 1391 ellenére kiadványok tekintetében még mindig nagyon elmaradnak a nyugat-német üzemtörténeti könyvkiadástól. Nincs még monográfia a vegyipar, a villamosipar, a textilipar ós a gépgyártás történetéről. Az üzemtörténetírás fejlődőben van, az iparágak történetének feldolgozása pedig csak kezdeteinél tart. A munka fellendítésére társadalmi mozgalmat kell létrehozni, s meg kell valósítani a társadalomtudományi kutatók és műszaki szakemberek együttműködését. Szilágyi István, a műszaki emlékeket nyilvántartó ós gyűjtő csoport vezetője előadásában ismertette a megvalósulás stádiumában levő Országos Műszaki Múzeum munkálatait, valamint a meglevő iparági szakmúzeumok tevékenységét, a továbbképzés és műszaki ismeretterjesztés terén. Vigh Károly, a Legújabbkori Történeti Múzeum osztályvezetője előadásában az iparági és üzemtörtónetírásnak, mint a helytörténetírás válfajának, elvi-módszertani kérdéseit világította meg. Kiemelte, hogy a konferencia újabb kezdeményezés egy olyan területen, amely még korán sem kapta meg az őt megillető helyet történettudományunkban és ismeretterjesztő munkánkban. Az ismeretterjesztés akkor eredményes, lia mind a termelés műszaki-technikai fejlődését, mind a munkásság mozgalmait és munkakörülményeit egyaránt feltáró művekre támaszkodhat. Az ilyen müvek száma azonban kevés. A TIT az ismeretterjesztésben jelentkező igényből kiindulva nem egyszer pótolni igyekezett a hiányt, s kezdeményezte az egyes gyárak történetével és a különböző szakmák munkásmozgalmának történetével foglalkozó könyvek vagy tanulmányok megjelentetését is. A kezdeményezés eredményes volt, az ilyen tárgyú előadások száma megnövekedett. A továbbiakban ezeket az előadásokat még szélesebben kell beiktatni a munkásakadémiák tematikájába. Az előadásokat vita követte, amelyben egységes állásfoglalás alakult ki a tekintetben, hogy a kutatásnak ez a területe nagyobb figyelmet érdemel a kutatók és a kiadók részéről egyaránt. A felszólalók rámutattak egy egósz sor folyamatban levő egyéni és kollektív vállalkozásra. Mint Berend T. Iván bejelentette, a Marx Károly Ivözgazdaságtudománvi Egyetem gazdaságtörténeti tanszéke vállalja a kutatótevékenvség iránvítását,. TUDOMÁNYOS KONFERENCIA BERLINBEN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ KITÖBÉSÉNEK 25. ÉVFORDULÓJÁN Az NDK Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézete „Fasizmus és második világháború" munkacsoport ja 1904. szeptember 3 — 4-én Berlinben tudományos konferenciát rendezett a második világháború kitörésének 25. évfordulója alkalmából. A téma aktuális politikai jelentőségére valótekintettel a tanácskozásnak nagy nyilvánosságot biztosítottak; az üléseken mintegy 200 fő volt jelen. A tudományos dolgozókon kívül, akik elsősorban az Akadémia Történettudományi Intézetéből (A), a Marxizmus — Leninizmus Intézetből (M), a Német Szocialista Egységpárt Társadalomtudományi Intézetéből (T), a Karl Marx Párt főiskoláról (P), a Potsdami Hadtörténelmi Intézetből (H), a berlini, hallei, greifswaldi egyetemek tanszékeiről jöttek, — nagy számban vettek részt az üléseken a párt- és tömegszervezetek, valamint a hadsereg, rendőrség stb. vezető propagandistái. A konferenciát, amelyen szovjet, lengyel, csehszlovák és magyar meghívott történészek is résztvettek, E. Engelberg professzor, a Történettudományi Intézet igazgatója nyitotta meg, fontos feladatként jelölve meg a nyugat-német történetírás hamisításainak leleplezését, a nyugat-német militarizmus és revansizmus elleni küzdelmet. A második világháború kitörése okaival és körülményeivel foglalkozó első problémakört (7. Paulus (A) referátuma vezette be. Rámutatott, hogy a nyugat-német történetírás Hitlert okolja a második világháború ki robbantásáért, s úgy gondolja: Ilit 1er meghalt, vele együtt el lehet temetni a felelősséget is. fel lehet menteni a jelenleg is ható militarista erőket, Az NSzK-ban azonban ma is a monopoltőke az úr, s megszüli a maga diktátorát újra, ha az számára szükségesnek mutatkozik. Ha tehát nem akarnak a németek egy új Hitlert, kerülniük kell azokat az utakat, amelyek Hitlerhez vezettek. Ii. S. Telpuhorszkij szovjet történész, a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet Nagy Honvédő Háború Története osztályának vezetője, felszólalásában konkrét példákon mutatta be a nyugat-német történészeknek a második világháború történetét meghamisító módszereit. J. Schunke( Nemzetvédelmi Minisztérium) a második világháború kitörését megelőző nemzetközi helyzetet, (!. Hass (A) az Egyesült Államok ekkori külpolitikáját, M. Koehler (A) a nyugati imperialista nagyhatalmak közti gazdasági ellentéteket a második világháború kirobbanása előtt elemezte. H. Radandt (A) gazdaságtörté-29*