Századok – 1964

Krónika - A TIT ipar- és üzemtörténeti konferenciája 1390

1390 KRÓNIKA egyes kérdései a XX. szá/.adi történelem oktatásában", Szabolcs Ottó kandidátus, tanszékvezető docens ,,A szakközépiskolai történelem-tanterv elvi kérdései", Szántó Imre kandidátus, az egri Pedagógiai Főiskola igazgatója ,,Eger jelentősége az 1552-es várháború idején" címmel tartott előadást. Balázs Oyörgyné előadásában számos példával mutatott rá arra a követelményre, hogya tört énet i kutatások eredményei által adott tudományos korhűség fogalmát hogyan kell a tanuló tudatvilágát, a tananyag belső logikáját, a tanulók eddigi tudat-tartalmát és igényeit gondosan figyelembe véve a történelemtanítás hatásos eszközévé tenni. Szabolcs Ottó a szakközépiskolai történelem-tanterv létrejöttének körülményeit ismertetve, hangsúlyozta, hogy a történelemtanításnak a szakközépiskolában is. az általános középiskolákhoz hasonlóan kell elősegítenie a marxi—lenini szemlélet kialakítását. Miután a szakközépiskolákban a történelemórák száma kisebb, mint az általános középiskolákban, olyan módszertant kell kialakítani, amely a tantervi követelményeket így is maradéktalanul és elvszerűen meg tudja valósítani. Szántó Imre Eger ostromát ismertetve, elvetette a polgári történetírás által táplált hamis legendát és korrigálta a 15 évvel ezelőtt kialakult, népi védelemről szóló felfogást, megállapítva, hogy a vár védőseregének zömét hivatásos katonák adták, ezek azonban nem szakadtak el a várat és annak védőseregót ellátó parasztoktól. A TIT IPAR- ÉS ÜZEMTÖRTÉNETI KONFERENCIÁJA A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Történelmi és Műszaki Választmányai 19(54. szeptember 23-án a Kossuth Klubban az ipartörténeti és üzemtörténeti kutatásokról, s azok eredményei népszerűsítéséről konferenciát rendeztek. A tanácskozást Komlcsik József, a TIT társadalomtudományi titkára nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy a Történelmi Választmány az elmúlt években több kezdeményezést tett az ipartörténeti ismeretterjesztés fokozására. A szocialista gazdasági rendszer fejlesztése, a szocialista ember kialakítása, a szocialista és kapitalista társadalom közötti gazdasági verseny feladatait figyelembe véve azonban az üzem- és ipartörténeti, kutatásnak, s az ezen alapuló ismeretterjesztésnek számottevőbb szerephez kell jutnia. A konferencia további indítókot szándékozik adni az üzem- és ipartörténeti ismeretterjesztés széleskörű kibontakozásához. Ez azonban csalt a tudományos kutatás eredményeire támaszkodhat. A konferencia az eddigi tudományos eredmények felmérése mellett az. ismeretterjesztésből származó igényeket is összegezni kívánja. Berend T. Iván Kossuth díjas, a történettudományok doktora, „Ipartörténeti kutatások Magyarországon" címmel tartott előadást. Röviden említést tett a polgári történetírás kevés számú termékéről, majd részletesebben értékelte a magvar marxista gazdaságtörténeti és ipartörténeti kutatás helyzetét. Jelentős eredmény, hogy a megjelent monográfiák (Mérei Gyula, Léderer Emma, Tolnai György, Sándor Vilmos, Berend T. Iván és Ránki György művei) a XIX. századi ós XX. század eleji magyar ipartörténet szinte egész folyamatára kiterjednek. Az összefoglaló munkák legfőbb eredménye a jelentős, tényanyag feltárása és marxista elemzése. Egyes művek hibájaként egyrészt az ipari fejlődós általános jellemzőinek me rev alkalmazását, másrészt a magyarországi iparfejlődés sajátosságainak eltúlzását említette. A magyar iparfejlődés kezdeti időszakának kutatásában a kereskedelmi töke. valamint a parasztipar szerepének túlbecsülése jelentkezett. A későbbi időszakokban a félgyarmati helyzet ós a külföldi tőke szerepének értékelése vezetett hibákra. A legújabb korra vonatkozóan a magyar marxista történetírás a Horthy-rendszer gazdasági berendezkedéséről, a gazdasági válságidőszakáról, a 30-as évek ós a második világháború időszakának gyáriparáról, az újjáépítés és az első 3 éves terv időszakáról megjelent gazdaságtörténeti művekkel összefoglalóan körvonalazta az ipartörténetet. Az iparági történeti: vizsgálódás s az üzemtörténeti kutatás azonban nagyon elhanyagolt terület, és csak kevés; eredménnyel dicsekedhet. A konferencián résztvett dr. Haris Radandt német kutató, aki az NDK üzem- ós ipartörténetírásának helyzetéről és feladatairól tartott előadást. Adatokkal bizonyította, hogy a gyártörténeti, iparági történeti művek hatása a munkáskollektíva kialakításában, s ezen keresztül az üzemi termelés folyamatosságának biztosításában nem csekély.. Az NDK-ban tudományos kutatók, üzemi irattárosok, társadalmi aktivisták dolgoznak ezen a területen. A cégtörténet írás régi hagyományaira támaszkodó munkát már bizonyos mértékig koordinálják ós irányítják. Üzemtörténeti tanácsadó irodák működnek,. „Gyárak és üzemek története" címmel 1957-től kiadvány-sorozat jelenik meg, és a gazdaságtörténészek konferenciái megvitatták az üzem- és ipartörténet kérdéseit. Ennek