Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 133 tekintet nélkül arra, hogy azok most, vagy régebben szereltek le, a természetbeni ruha ellátását, vagy ennek ellenében a megállapított 600 koronának kifizetését ... A járási közélelmezési bizottság jelenlegi összeállítása ellen szót emelünk, mert abban sem az ellátatlanok, sem a munkásosztály nincs megfelelő számban képviselve. Kérjük ennélfogva annak megszervezését a legsürgősebben elrendelni. Miután a községi képviselet a régi összeállításban megszűnt, kérjük annak újjászervezését . . . Sürgősen kérjük a mezőkaszonyi kőbányák megnyitását. "10 0 Ebből és más levelekből látható, hogy a helyi munkástanácsok, habár jogilag nem voltak még a hatalom szervei, a valóságban azonban megvalósították a munkás- és a politikai ellenőrzést. A munkástanácsok, amelyeknek tevékenységén látszott a kommunista szervezetek vagy pedig a baloldali szociáldemokrata pártszervezetek hatása, Bereg vármegye városaiban és községeiben nagy tekintélyre tettek szert; volt saját bélyegzőjük és pecsétjük. A beregszászi munkástanács a szociáldemokrata pártszervezettel karöltve aktívan lépett fel. 1919 január végén, más megyékhez hasonlóan, nyíltan felvetették a Bereg vármegyei kormánybiztos-főispánnak, a reakciós Kutkafalvi Miklósnak tisztségéből való eltávolítása kérdését.10 1 így foglalt állást, a munkácsi szociáldemokrata pártszervezet is. A szociáldemokrata párt vezetőségének Budapestre küldött levelében kérik a főispán leváltását és e tisztségre kérik Kővárinak, a szociáldemokrata pártszervezet elnökének kinevezését.10 2 1919. január 31-én Beregszász dolgozói tömegtüntetést rendeztek tiltakozásul a reakciós Kutkafalvi Miklósnak a megye új vezetőjéül való kinevezése alkalmából. A dolgozók nyíltan kijelentették: „Mi nem burzsoá köztársaságot, hanem népi hatalmat akarunk."10 3 A tüntetők követelték a munkástanács hatalmának elismerését. A felvonulók harci akaratát nem törték meg a tüntetők feloszlatására kiküldött csendőrszakaszok sem.10 4 A dolgozók szervezői a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták voltak. A forradalmi mozgalom megsemmisítése céljából Kutkafalvi és a vele egy nézetet vallók cselekvéshez folyamodtak. Tanácskozás ürügyén meghívtak magukhoz kb. 30 legaktívabb forradalmárt és kommunistát, hogy letartóztassák őket. Ez azonban nem sikerült nekik. A dolgozók harcának következtében a reakciós Kutkafalvi kénytelen volt elhagyni Beregszászt.10 5 Bár a munkástanácsok, Beregszász és Munkács szociáldemokrata pártszervezeteinek fellépései és a beregszászi dolgozók forradalmi tüntetései 1919 január végén eléggé aktívak voltak, az ellenforradalmár kormánybiztos-főispán tisztségéből való eltávolítása nem sikerült. Bizonyos idő múlva újból hivatalába lépett, minta megye kormánybiztos-főispánja. A megyében a helyzet közben nagyon kiéleződött. A dolgozók a kommunisták és a baloldali szociáldemokrata pártszervezetek irányításával folytatták a harcot a nehéz gazdasági helyzet, a fennálló burzsoá rendszer ellen. Igaz, ennek a harcnak voltak bizonyos nehézségei is. A szociáldemokrata szervezetek vezetőségében olyan emberek is helyet foglaltak, akik a valóságban nem a dolgozók érdekeit védték, hanem támogatták a fennálló burzsoá rendszert. loo KTÁL 283 f. i»1 KTÁL 59 f., 1. 1. 62 ügy, 6. 1. 102 Uo. 5. 1. i°3 Vörös Zászló, 1957. okt. 13. 122. sz. Berehovo. 104 Beregi Munkás, 1919. febr. 5. 1. sz. Beregszász. i°s Uo.
