Századok – 1964
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327
folyóiratszem le 1355 hagyományos földbirtokos érdekeltségek osztatlan uralmát. A fejlődésnek ebbe az irányába hatott a szerző szerint az elhunyt Kennedy elnök által kezdeményezett és az első Punta del Este konferencián megvalósított Alliance for Progress elnevezésű egyezség, amely még a konzervatív államokat is kötelezte arra, hogy bizonyos agrár- és adóreformot hajtsanak végre. Nem utolsó sorban az agrárreform megoldását sürgette a kubai forradalom megvalósulása, amely nyilvánvalóvá tette, hogyha a latin-amerikai államok nem kísérlik meg a kérdés békés úton való rendezését, nem marad más hátra, mint a forradalmi út. — CHIMING Hou a modern Kína (1840—1949) gazdaságtörténetére vonatkozóan fejteget néhány gondolatot (595 — 605. 1.). Rámutat Kína gazdaságtörténetének kezdetleges fejlettségére, hiányolja a megbízható statisztikát (1930-ig) és megemlíti, hogy kevés az olyan, az 1840-től a jelenig terjedő időszakot átfogó gazdaságtörténeti munka, amely konkrét anyagokat hozna. Viszonylag jóval több a koncepciókat, megállapításokat és interpretációkat közlő mű. Ebből következően elterjedtek olyan nézetek (a kínai gazdasági élet hagyományosan stagnáló jellegéről, Kína lassú gazdasági reagálásáról a nyugati befolyásokra, a külföldi tőkebefektetések és külföldi kereskedelem gátló hatásáról stb.), amelyeket nem lehet még — a kutatások jelenlegi eredményeit figyelembe véve — kellőképpen adatokkal alátámasztani. A szerző ugyanakkor nem mulasztja el számbavenni az eléggé impozáns mennyiségű kínai, angol ós japán nyelven megjelent gazdaságtörténeti és statisztikai kiadványokat és felhívni a figyelmet fontos kutatási területekre. Meggyőződése szerint gazdaságtörténészek számára a legtermékenyebb munka a gazdasági életben végbemenő változások okainak (pl. Kína történetében a belső és külső háborúk okai és hatása a gazdasági életre) a feltárása. — Hasonló kérdéseket vet fel M. I). MORRIS a XIX. századi indiai gazdaságtörténeti kutatásokról, illetve azok hiányáról (606 — 610. 1.), mígS. CRAWCOUR a japán gazdaságtörténeti problémákat taglalva (619 — 628. 1.) megállapítja, hogy a japán történészek nyugat-európai kollégáikhoz hasonlóan készebbek a kérdéseket felvetni, mint megoldani. S ha igen jelentős kutatott anyaguk alapján általános jellegű megállapításokat kockáztatnak meg Japán gazdasági fejlődésének egyes szakaszairól, úgy azokat többnyire az európai fejlődési séma alapján teszik. — H. HISTORISCHE ZEITSCHRIFT. 1963. 197. köt. 3. sz. — A folyóirat legújabb számaiban megkezdi azoknak a főelőadásoknak és hozzászólásoknak közlését, amelyek 1902 októberében a Német Történész -nap alkalmából Duisburgban ,,A történeti gondolkodás mértékei" címmel a történelmi alapfogalmak pont os értelmezéséről elhangzottak. — HORST FUHRMANN: A középkori hamisítások (529 — 554. I.) érdekes kultúrtörténeti anyagon a középkor igazságfogalmát vizsgálja azoknak az oklevél-, szentéletrajz- és irodalmi hamisításoknak tükrében, amelyek a középkort a „hamisítások korává" teszik. Ezzel kapcsolatban a kérdésnek mind morális, mind intellektuális vonatkozását fölveti: egyrészt azt, hogyan tartotta a vallásos középkor a hamisítást az erkölccsel összeegyeztethetőnek, másrészt azt a problémát, miért nem leplezték le a középkorban ezeket az átlátszó hamisításokat. Az elsőre a választ a középkori ember sajátos, a mienk tői gyökeresen eltérő jogfelfogásában véli feltalálni A jószándékú hamisítást a középkori ember úgy fogta fel, mint a megzavart rend helyreállítására irányuló kísérletet. Az intellektuális problémára pedig az a szerző válasza, l.ogy természetesen a középkori ember is észrevette a hitelesség külső kritériumainak szembeötlő hiányát, de a belső tartalom „ésszerűségével" szemben ez neki nem sokat számított. A külső hitelesség iránt a humanisták és a reformátorok mutattak először érdeklődést; de a humanisták sem vetették fel átfogóan ezt a kérdést, a reformátorok pedig az egyházi polémiának rendelték alá. 1964. 198. köt. 1. sz. — WERNER CONZE: Nemzet és társadalom, mint a forradalmi korszak két alapfogalma (1 —16. 1.) forradalmi korszakon az 1800-tól napjainkig terjedő modern kort érti, amely az alapvető társadalmi átalakulásnak megfelelően gyökeresen átformálta a történeti fogalmakat. Ekkor születik meg magának a történelemnek mint szükségszerű, immanens, célirányos folyamatnak fogalma. A folyamat lényegét a „társadalom" és a „nemzet" fogalmaival fejezték ki. ,, így történt, hogy a történelmet mint nemzet- vagy társadalomtörténetet lehetet t értelmezni" (3. 1.). A „társadalom" régebben a polgárok rendi közösségét jelentette: „societas civilis sive respublica; konkrétan a házbirtok és tevékenység révén önálló férfiak és családapák közösségót a polis polgárainak mintájára, ahogy ez Arisztotelésznél olvasható" (4. 1.). Ez a fogalom a nagy átalakulás során értelmét vesztette. „A jól összeillesztett societas civilisnek meg kellett szűnnie egy új társadalom javára, amelyben minden réteghez tartozó minden embernek és ezáltal minkét nemnek minden hagyományos megkötöttségtől, különösen minden személyes uralom-