Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 129 nak való rétünk és nincs legelőnk a jószág számára"8 0 — így írták be határozatukba a munkácsi járás Pisztraháza községének dolgozói a ruszin népi tanács ülésén. „Kérjük önöket, hogy a papi és a kántori birtokot osszák ki a szegény népnek"8 1 — hangzik Bosva község Ruszin tanácsának 1919. január 18-án hozott határozata. Sokkal fenyegetőbben hangzik a munkácsi járás Romocsa községe parasztjainak 1919. január 18-án hozott „Tiltakozás" elnevezésű határozata. A „Tiltakozás" első pontjában a parasztok határozottan követelték: „Ruszin népünk követeli a grófi földek és erdők szétosztását."8 2 Jellegzetes, hogy ez a követelés nem marad egy község határán belül, hanem kiterjed a gazdag földbirtokosok minden földjére. Tehát a dolgozó parasztság követelte a földbirtokok felosztását. És ez nem véletlen. A földnélküliség a szegény parasztok nehéz gazdasági helyzetének egyik fő oka volt. Nincs egyetlen olyan határozata a paraszttanácsoknak, amelyben ne követelték volna a földbirtokosok, az állam és az egyház földjeinek felosztását. Emellett a föld szétosztásának kérdése a parasztok számára szorosan össze volt kapcsolva a tanácshatalomért vívott harccal. A dolgozók fontosnak tekintették a kapitalisták és a nagybirtokosok kezén levő ipari üzemek és termelőeszközök államosítását. A dolgozók követelték a termelőeszközök társadalmasítását is. „Kívánjuk, hogy a községünkben levő összes grófi gépeket nekünk, ruszinoknak adják át, mert nálunk a gróf a malmoknak és vizeknek parancsol"8 3 — hangzik a munkácsi járás Sztánfalva községében a paraszttanács ülés 1919. január 18-án elfogadott jegyzőkönyvének egyik pontja. A földnélküli és a törpebirtokos parasztok követelték az egyházi tized (természetbeni adó) eltörlését, valamint a papnak és a kántornak végzett munka beszüntetését. „Mi követeljük, hogy töröltessék a párbéradó, valamint a robotmunka a pap meg a kántor számára és a fa szolgáltatás"8 4 — határozta el Fogaras község paraszttanácsának ülése. „Kívánjuk, hogy a papi fizetést {gabona, fa, úrbér), amit eddig a papnak csináltunk, szüntessék be"8 5 — írták Sztánfalva község földnélküli parasztjai. Az anyagi helyzet megjavítására irányuló követelményekkel párhuzamosan a dolgozók követelték az ukrán iskolák megnyitását, ahol gyermekeik anyanyelvükön tanulhatnának (az utóbbi időben minden ruszin-ukrán iskola zárva volt). „Hogy a ruszin iskolák legyenek minél hamarább megnyitva, mert e nélkül nem tudunk írni sem mi, sem gyermekeink"8 6 — jelentették ki Ilosva dolgozói. „Ezért akarjuk, hogy falunkban gyermekeink csak a mi nyelvünkön tanuljanak, ezért a mi iskolánk ruszin legyen. Az állam eddig minket úgy tanított, hogy mi nem tudtunk sem magyarul, sem ruszinul, hogy mi mindig sötét nép maradjunk"8 7 — így szól a beregleányfalvi paraszttanács jegyzőkönyve. „A népoktatás bővítése"8 8 — ilyen Ramocsfalva dolgozóinak követelése a ,,Tiltakozás "-ban 80 Uo. 5. 1. 81 Uo. 20. 1. 82 Uo. 19. 1. 83 KTÁL munkácsi fiókja, 1 f., 1. 1. 1 ügy, 18. 1. 84 Uo. 17. 1. 85 Uo. 18. 1. 86 Uo. 20. 1. 87 Uo. 6. 1. 88 Uo. 19. 1. 9 Századok
