Századok – 1964
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303
1314 FO L Y Ói К ATSZEM LE retíí belső vándorlás és átrétegződés: a parasztból munkássá válás, és annak átmeneti formái: így az ún. kétlakiság kialakulása. Ennek vizsgálatára kiváló alkalmat nyújt az 1963-ban a KSH által végzett mikrocenzus vizsgálat 15 ezer családig való továbbfejlesztése. A vizsgálat a folyamat sokoldalú bemutathatásaérdekében kiterjed a kérdéses családok struktúrájának, az egyes családtagok mezőgazdasági, ill. ipari foglalkozásának, jövedelmi és kulturális viszonyainakfelderítésére és elemzésére. — Sz. M. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. LXVIIL évf. (1964) 1. sz.: MÓD AT.ADÂR A harmadik úttól a Márciusi Frontig c. tanulmánya K. Nagy Magdának a Válasz c. folyóiratról írott monográfiájához kapcsolódva elemzi a Válasz fejlődésének szakaszait és osztály bázisát, és (szerző pozitív értékelésével való egyetértése mellett) hangsúlyozza a Válasznak és különböző csoport jainak a Népfronthoz való viszonyában beállott változásokat, ennek a fejlődésnek politikai és ideológiai jelentőségét. A liarmadik-utas koncepció bírálata mellett Mód Aladár hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Németh László és a Válasz centruma, bár a helyes utat nem ismerte fel, megérezte azt, hogy a fasizmussal szemben olyan megoldásra van szükség. amely a nép túlnyomó többségének az addiginál sokkal szélesebb és mélyebb egységét biztosítja. Végül rámutat arra. hogy József Attilának és a Válasz centrumának célkitűzéseiben — az álláspontok kiindulópontját és irányát tekintve fennálló alapvető különbözőségek mellett is bizonyos rokon vonások fedezhetők fel. A Válasz problematikáján túlmenően kitér, arra is, hogy József Attila sorsában a marxizmus és munkásmozgalom dogmatikus felfogása és a munkásosztály harcának művészileg legmagasabb fokú kifejezésére irányuló igény ütközött össze.— ESZE TAMÁS: Missovitz Cyrus-drámája c. közleményében ismerteti Missovitz Mihály (Felsőmagyarország több pontján, végül a rozsnyói evangélikus iskolában működött tanár) életét ós Cyrusról 1708-ban írott elveszett, csupán programjából ismert drámáját, mely szerző szerint Rákóczi pályájának allegorikus formában történő bemutatása volt, W. É. MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE. VIII. évf. (1964) 1. sz.: SÍPOS JÁNOS A népi demokratikus forradalom magyarországi sajátosságaihoz. (Hozzászólás néhány vitás kérdéshez) c. tanulmánya (miután elöljáróban hangsúlyozza, hogy elsősorban a magyarországi népi demokratikus forradalom tárgyalásában felmerülő, a magyar munkásmozgalom gyengéit szépítő szubjektivista álláspont ellen óhajt síkraszállni) azt igyekszik bizonyítani, hogy Magyarországon a népi demokratikus forradalom csak a felszabadulás után indult meg. Ebben hazánk eltér Jugoszlávia, Bulgária, Csehszlovákia stb. fejlődésétől, ahol a háború alatt jelentős fegyveres ellenállási mozgalom bontakozik ki, viszont megegyezik Németország és Finnország fejlődésével. A háború folyamán, annak utolsó szakaszában Magyarországon forradalmi válság volt kialakulóban. Ezt elsősorban nem a munka és a tőke ellentéte közvetlenül, hanem az uralkodó osztály külső, a háború körülményeiből folyó ellentétei okozták. A német megszállás megteremtette az uralkodó osztály politikai válságát is. A tanulmány a népi demokrat ikus forradalom objektív tényezőinek elemzése után számbaveszi a szubjektív tényezőket, és megállapítja, hogy a demokratikus erők összefogása az 1942-es kezdetek után a Kállay hinta-politika megtévesztő hatására és az 1942-es rendőrterror következményeként visszaesett, és csak 1944-ben, a Magyar Front keretében szerveződött meg újra, fegyveres felkelés megszervezésére azonban nem volt ereje. A KMP-t az 1942-es nagy üldözési hullám súlyosan meggyengítette. Taktikája szerző véleménye szerint 1942-ben helyes volt, a hinta-politika idején azonban elszakadt a magyarországi viszonyoktól. A forradalom késésének szubjektív oka volt Magyarország ismert torz társadalmi fejlődése is. Ennek fő tényezőiként felsorolja azt, hogy a kispolgári középrétegek bizonyos mértékig haszonélvezői voltak a rendszernek, a parlamentarizmus is funkcionált, továbbá a Trianon elleni széles népi ellenszenvet, a hadikonjunktúra demoralizáló hatását, a Kállay-politika iránti illúziókat. A továbbiakban a fegyveres felkelés elmaradásának következményeit vizsgálja. Sz. M. MAGYAR KÖNYVSZEMLE. LXXXI. évf. (1964) 1. sz.: BERLÁSZ JENŐ Dernschwam János könyvtára. A hazai humanizmus történetéhez c. ianulmánya (melynek itt az 1963 : 4. számban megjelent I. részét is ismertetjük) a Fuggerek sokáig Besztercebányán élő megbízottjának több mint 2000 művet felölelő könyvtárát teszi vizsgálat tárgyává. Ismerteti a XVI. század első felében létrejött könyvtár keletkezésének társadalmi hátterét, Dernschwam humanista irányú tevékenységének indítékait s a környezetet, melyben ezt a tevékenységét kifejtette. Majd a könyvtárjegyzéket elemzi (ez Bécsben maradt fenn, ahová a könyvtár is került), a műveket nyelvük, megírásuk kora és tárgykörük