Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

1312 FOI.VÖIliATSZEMXE Magyarországon с. tanulmánya a magyar munkásmozgalom történetének keretébe illesztve ad vázlatos áttekintést tárgyáról. A néhány nagyobb bőrgyár mellett az első világháborúig erősen kisipari jellegű, attól kezdve azonban rohamosan a nagyüzemekben koncentrálódó bőripar munkássága (bőrkikészítők, cipészek, szűcsök) már az 1870-es évektől kezdve erős radikális szervezeteket hozott létre, melyek (időszakonkénti opportunista politikájuk ellenére is) több nagy sztrájkban és bérharcban harcolnak e különösen rossz körülmények között levő munkásréteg jogaiért. Б harc a Horthy-korszakban eléri a munkaidő és munkabér minimálását: a vonatkozó rendeletek érvényesítéséért azonban egészen a felszabadulásig állandóan harcot kell vívniok. E harcban a magyar bőripari munkásság olyan kiváló vezetőket ad a magyar munkásmozgalomnak, mint Simon Ferencet és társait , a bőrmunkásmozgalom 1942-ben letartóztatott ós 1944-ben meggyilkolt vezetőit. — 2. sz. (1964): B. PONÓMABJOV: Emeljük a történettudományt és a történelemtanítást a kommunista építőmunka jeladatainak színvonalára c. cikkét a Századok 1963. év 4. száma már közölte. — JOSEF MACEK: A történettudomány égető problémái c. cikkében a történettudomány gyenge 1 ársadalmi hatásfokának okait a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek elvont, általános ábrázolásában, az új elméleti felfedezésektől húzódozó dogmatizmusban, a leíró jelleg eluralkodásában és a primitív, fehérfekete, fametszetszerű ábrázolásában látja. Macek is fontosnak tartja a történetfilozófiai kérdések kimunkálását, s erősen hiányolja a cseh történettudományban az egyetemes történelmi perspektívát. Az aktualitás problémáját illetőleg Ponomarjovhoz hasonlóan hangsúlyozza:,, Csak az a történetírás lesz aktuális, amely alkotó módon fogja alkalmazni a marxizmus — leninizmus eszméit a történelem valamennyi területének tudományos tanulmányozásában, és ily módon válaszol a jelen kérdéseire." — PIERRE JOY A munkásmozgalom és a gazdasági fejlődés c. tanulmánya a belga kapitalizmus és munkásmozgalom történetén át mutatja be, hogy a kapitalizmus fejlődésével jelentkező problémák megoldása végül is csak a termelési viszonyok megváltoztatásával érhető <4: e folyamatra a munkásosztály forradalmi harca ösztönzően hat, és megteremti a forradalmi változás szubjektív feltételeit, Belgiumban a XIX. század gazdasági életének a teljes liberalizmus jegyében történt kifejlődése (bár sokáig óriási profitot biztosított a tőkéseknek) végül is az ipar teljes műszaki lezülléséhez vezetett: az olcsó munkabér mellett ui. nem lehetett kifejleszteni a nagy és szakképzett munkaráfordítást igénylő magas minőségű gyártmányok termelését. A csak későn, 1885-ben megindult belga munkásmozgalom e helyzetre csak az első világháború után tudott komolyabb hatást gyakorolni: az ekkor kiharcolt vívmányok jelentősen visszahatottak a belga ipar technikai fejlődésére, melyet azonban a munkásmozgalomban korán jelentkező opportunizmus és a belga ipar helytelen, továbbra is csak félgyártmányokra szakosodott orientációja nem engedett tovább fejlődni. Ezt a belga iparnak a második világháborúban aránylag érintetlenül maradt s a háború utáni konjunktúrát így néhány évig előnyösen kihasználni képes volta csak tovább konzerválta: így a munkásosztály heves, ám sokáig csak közvetlen követelések kielégítésére irányuló harcainak ellenére sem tudott olyan strukturális reformokat kivívni, mint az Franciaországban sikerült: ebbe az irányba csak a munkásmozgalom legújabb fejlődése mutat. — NÁNDORI PÁL A diplomáciai képviselet kialakulása, szervezete és tevékenysége e. cikke a diplomácia múltjának rövid ismertetése után a jelenkori diplomácia szervezetét és működését mutatja be (a diplomaták rangsora, feladatuk és, a diplomáciai képviselők munkája; a diplomáciai kapcsolatok felvétele és megszakítása; a diplomata sérthetetlensége és az exterritorialitás; a diplomáciai mentességek és kiváltságok), mindenhol utalva a jelenlegi helyzet, vagy gyakorlat, történeti kialakulására is: hasznosan magyarázva meg a nem speciálisan diplomáciatörténettel foglalkozó kutató számára a munkája során előforduló ilyen természetű fogalmakat és problémákat . — R. VÁRKONYI ÁGNES A nemzet, fogalma a feudalizmusban c. cikke, a történetszemléletünk nacionalista maradványairól folyó vitához szólva hozzá, árnyalt, differenciált képét adja egyrészt a nemesi nemzetfogalom történeti változásainak, másrészt e fogalom a polgárság, de főként a parasztság által való átvételének és osztályharcos elemekkel való telítésének a Habsburgellenes rendi felkelések során. Beszédes szemelvényanyag, módszertani útmutató s a kérdés körül folyó vita eddigi termékeinek bibliográfiája egészíti ki a cikket,. — B. B. — V. K. VILÁGTÖRTÉNELEM 1. sz. - A történettudományi Intézet Makkai László szerkesztésében negyedévenként megjelenő tájékoztatót indított meg a külföldi történeti irodalomról. A most megjelent 1. számban MOLNÁR ERIK abban jelöli meg a tájékoztató feladatát, hogy harcolva a hungarocentrikus provincializmus és az álta-