Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

FOLYÓIRATSZEMLE MAGYAR FOLYOIRATOK* Történettudományi folyóiratok AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE. VI. óvf. (1964) 1 — 2. sz.: BÁCSKAI VERA Mezőgazdasági árutermelés a mezővárosokban <i X V. században c. tanulmánya a XV. század oppidumainak az ország árutermelésében ós árucseréjében játszott szerepót vizsgálja, párhuzamosan elemezve ipari és agrártermelésük fejlődését s hangsúlyozva, hogy e két tevékenység elválaszthatatlan egymástól: kölcsönhatásuk alakította ki a középkori mezővárosok sajátos arculatát, településformáját és funkcióit. A XIV. század városias helységeiből az ipar gyors fejlődése és a társadalmi munkamegosztás elmélyülése folytán szabad városokká vált településekkel szemben a csak mezővárosi szinten megmaradtakra vonatkozóan a szerző hangsúlyozza, hogy ez nem jelent okvetlen süllyedést számukra. Hiszen megfigyelhető, hogy agrártarmelésük kifejezetten árutermelés lesz, s így bár lakóik jobbágysorba jutnak, de mégis jelentős gazdasági kedvezményeket kapnak s jelentőségük növekedik. A XV. századra már mezőgazdasági árutermelésük és terménykereskedelmük lesz továbbemelkedésük alapja, bennük az ipar háttórbeszorul, ill. már csak a falusi környék primitív igényeire dolgozik. Erősödik bennük a differenciálódás, a feudális földesúri—jobbágyi viszonyokat bizonyos mórtékig polgári : földesúr— bérlői viszony váltja fel; megjelenik a bérmunkás is. A tanulmány ezután a mezővárosok így kialakult jelentős vásári központ szerepót ós vámkedvezményeit mutatja be: ezeknek révén az ország terményfeleslegének gyűjtőhelyévé, város és falu termékcseréjének közvetítőjévé lesznek, megjelenik a mezővárosi kereskedőréteg és szorosabbra fűződnek mezőváros és város kereskedelmi kapcsolatai. — SÁNDOR PÁL A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai-módszerei és újabb eredményei c. tanulmányában megállapítja, hogy történeti kutatásunk a XIX. századi jobbágyság gazdasági helyzetét tárgyalva elhanyagolta a részletes gazdaság- és társadalomtörténeti vizsgálatokat. A jobbágyság rétegződésének vizsgálatában főként az ismert jogi kategóriákat (telkes jobbágy, zsellér stb.) alkalmazta, nem véve figyelembe, hogy ezek a kategóriák gyakran nem fedték a valódi birtokmegoszlást, * E számunkban kezdjük meg az 1964. év hazai folyóirattermésének recenzeálását. Az 1964. óv elejétől figyelembe vett hazai folyóiratok körének bővülése folytán recenzióinkat a következőkben 4 csoportra bontva kívánjuk bemutatni. Ezek: Történettudományi folyóiratok; Egyéb tudományos folyóiratok (pl. Magyar Tudomány, Irodalomtörténeti Közlemények, Etnographia); Helytörténeti és helyismereti folyóiratok (pl. Vasi Szemle, Soproni Szemle); Kulturális, ismeretterjesztő és szépirodalmi folyóiratok (pl. Valóság, Műemlékvédelem, Kortárs, Alföld stb.). Recenzióinkban az „egyéb tudományos folyóiratok" csoportjába sorolt, általában címük, a kiadó intézmény vagy a hagyományos, ismert, gyakorlat folytán köztudottan határozott szakmai profillal bíró folyóiratokból csak az e profiltól a szorosabb értelemben vett történettudomány irányában erősebben eltérő jellegű és tárgyú tanulmányokról kívánunk részletesebb recenziót közölni. A helyismereti ill. a kulturális ismeretterjesztő és szépirodalmi folyóiratok történeti cikkeivel viszont széleskörűbben és részletesebben kívánunk foglalkozni, ezeknek a történész számára kevésbé vagy legfeljebb bibliográfiailag ismert, a kutatás során eddig ezért számításba kevésbé vett anyagát ezáltal kívánva erősebben bevonni a történettudományos élet köztudatába. — Itt kívánjuk még megjegyezni, hogy ezentúl a folytatásokban, több számra szétosztottan megjelenő (és ezt meg is jelölő) cikkek ismertetését egészében a befejező közleménynél fogjuk megadni. (Szerk.)