Századok – 1964

Történeti irodalom - Holotiková; Z.: Steiner Gábor (Ism. Tilkovszky Lóránt) 1288

1288 TÖRTÉNETI Iii OD ALOM Fiera Urbancová: A szlovák ekék osztályozása címen az utolsó, mintegy 80 évben: használt eketípusok vizsgálata alapján dolgoz ki bizonyos kategóriákat a Szlovákiában használatban volt fa- és vasekék osztályozására, az osztályozás alapjául nem a szerszám formai ismérveit veszi, hanem az eke által végzett munka alapján tesz különbségeket. A krónika rovatban igen hasznos Ludovít Holotík és Frantisek Bokes szemléje, akik kronológiai sorrendben ismertetik a Szlovákia történetével foglalkozó, 1959-1962-ben megjelent munkákat, kiegészítve ezzel a stockholmi nemzetközi törtónész-kongreszszusra készült csehszlovák kiadványt, amely az 1936 — 1958-ban megjelent munkákról adott tájékoztatást. Rövid tájékoztatót kap az olvasó az 1962. június 28 — 30-án Kassán tartott IV. szlovák történész-kongresszusról, amely elsősorban Kelet-Szlovákia helytörténeti problémáival foglalkozott. Frantisek Bokes és Anton Vantuch ismertetik a szlovák nemzeti megújulási mozgalom kezdeteivel foglalkozó, 1961. október 3-án tartott tudományos ülésszakot, s végül ugyancsak F. Bokes ismerteti a szlovákiai tudománytörténet és technikatörténet egyes kérdéseivel foglalkozó gyűjteményes kötetet. Mint ebből a tartalmi ismertetésből is látható, a francia, angol és német nyelven megjelentetett tanulmányok és beszámolók csakugyan képet nyújtanak a szlovák történettudomány legfontosabb problémáiról és eredményeiről, olyan témák kerültek itt tárgyalásra, amelyek összefoglaló jellegüknél fogva a szélesebb nemzetközi történészközvélemény érdeklődésére is számíthatnak. Örömmel üdvözöljük a kezdeményezést, annál is inkább, mert így a magyar történészek is részletesebben megismerkedhetnek a szlovák történészek eredményeivel, amelyek sokszor a magyar történelem szempontjából is alapvető új megállapításokat hoznak. NIEDERHAUSER EMIL ZDENKA H0L0TIK0VÁ: STEINER GÁBOR (EGY FORRADALMÁR ÉLETE) (Bratislava, Politikai Könyvkiadó. 1963. 221 1.) A szlovákiai magyarnyelvű könyvkiadás ismét egy értékes történeti munkával örvendeztette meg mindazokat, akik e kiadványok jelentőségét átérzik. Tóth Tibor ízes fordításában, hibátlan, szép magyar nyelven szól magyar olvasóihoz a szlovák szerző^ aki tudományos kutatómunkáját egy szlovákiai magyar forradalmár élete feltárásának szentelte, hogy mintegy bemutassa: a csehszlovákiai magyarságnak figyelemre méltó forradalmi hagyományai vannak, amelyek magyarnak ós szlováknak egyaránt becsesek, s ma is proletár internacionalizmusra nevelnek. Steiner Gábor — Major István, Mező István és mások mellett — egyik legkiemelkedőbb alakja a szlovákiai forradalmi mozgalomban vezetőszerepet játszott kommunista magyaroknak. Komáromban született 1887-ben, nyomdászipari tanulóévei után Budapesten kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. Megalakulása után tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának; a Tanácsköztársaság idején a budapesti közellátási bizottság biztosaként tevékenykedett. A fehérterror halálos ítélete elől sikerült szülővárosába szöknie, s ezentúl a Csehszlovák Köztársaságban folytatta harcát. A Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásáig a szociáldemokrata pártban tevékenykedett, segítve egy marxista balszárny kialakítását; 1921 után pedig a Komárom-városi képviselőtestület és a kommunista párt kerületi végrehajtöbizottságának tagja. 1924-ben vett először részt küldöttként a CsKP (II.) kongresszusán; 1925-ben képviselővé választották az érsekújvári választókerületben. 1929 óta tagja a párt Központi Bizottságának, s Bratislavában a délnyugat-szlovákiai XX. pártkerület titkára. 1930-tól a szlovákiai országos pártiroda tagja. 1931-ben háromhónapos tanulmányutat tett a Szovjetunióban. Forradalmi tevékenységéért és a Szovjetunió népszerűsítéséért 1928-ban nyolc hónapi, 1931-ben négy hónapi börtönbüntetést szenvedett. 1935 óta szenátor a prágai parlamentben. Steiner Gábor tehát, szülővárosából és annak közvetlen környékéből kiemelkedve, de attól soha el nem szakadva, egyre kiterjedtebb és felelősebb feladatköröket töltött be. Meggyőződéses internacionalista volt, aki nemzetiségre való tekintet nélkül egységes harcra szervezte a dolgozókat. Magyarsága egy kommunista magyarsága volt: a szlovákiai magyar dolgozók érdekében szembeszállt a magyar földesurakkal, a magyar burzsoákkal is; fáradhatatlanul harcolt az ellen, hogy nacionalista szólamaikkal elmossák az osztálykülönbségeket, és elhomályosítsák a magyar munkások és parasztok osztályon tudatát. Kiállt a hitleri és horthysta fasiszt a agressziótól veszélyeztetett Csehszlovák Köztársaság;