Századok – 1964

Történeti irodalom - Studia Universitatis Babeş-Bolyai (Ism. Szász Zoltán) 1281

TÖRTÉNETI IRODALOM 1285 Bizottság 1961 november—decemberi plénumának állásfoglalása szabja meg, értékes anyagot és útmutatást ad. A fő kérdés a párt múltjának kutatása, a két világháború közötti harcokban vitt szerepének feltárása. Sokoldalúan vizsgált az 1917 utáni forradalmi fellendülés periódusa, a kapitalizmus hanyatló szakaszának gazdaságtörténete. Legutóbb lendületet vett a RKP második világháború alatti politikájának vizsgálata. A felszabadulás utáni korszak kutatásában az 1945-ös földreform, az államosítás volt a központi probléma. Az összefoglaló megállapítja, hogy bizonyos aránytalanság tapasztalható a felszabadulás előtti illetve utáni időszakkal foglalkozó tanulmányok között. A népi demokratikus forradalom, a párt vezető-felvilágosító és szervező munkája, a szocializmus építése megannyi fontos kérdést tartalmaz, amely tudományos feldolgozásra vár. Az öszszefoglalás közli az utóbbi 15 évben megjelent legfontosabb történeti munkák- címét is. N. Vlassa: Az erdélyi neolitikum kronológiai kérdései az alsótatárlaki település tükrében c. ismertetése a Maros völgyében végzett ásatások eredményeiről számol be. A középerdélyi festett kerámia problémáinak tisztázásához szolgáltat újabb adatokat. Ferenczi István: Régészet-helyrajzi kutatások Kolozsvárott és környékén (I.) c. ismertetésében több mint egy évtizedes kutatótevékenységének egyes eredményeiről számol be. Több eddig ismeretlen településről tesz említést, míg más esetekben a korábbi kutatások finomításához nyújt adatokat. Ebből az előzetes beszámolóból is kitűnik, hogy Kolozsvár beépített területén kívül, a lakottság-folytonosság több korszakra való kiterjedésére vonatkozóan három helyen találhatók régészeti bizonyítékok. Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata (XVI—XVII. sz.) c. írása egy nagyobb tanulmány első része, melyben a szerző az erdélyi papírgyártás történetének első periódusát vizsgálja, a legrégibb brassói papírmalom alapításától (1545) a felenyedi üzem megszűntéig (1717). Megállapítja, hogy míg a XVI. században a papírmalmok a városi-polgári vállalkozások között szerepelnek, úgy a következő században a fejedelmi szükségletek kielégítésére dolgoztak. Érdekes megállapítás, hogy a XVI. század végétől több mint három évtizeden át Erdélyben nem volt papírgyártás. Az olvasmányosan megírt tanulmány értékes adatokat szolgáltat a korai papírgyártás, az írott forrásokra vonatkozó segédtudományok kérdéseinek tanulmányozásához. Constantin Enea—Mircea Valea: Adalékok a RKP vezette munkásmozgalom történetéhez Hunyad megyében 1929 — 1933 c. tanulmányban bőséges levéltári anyag alapján elemzik a zsilvölgyi munkásság helyzetét a gazdasági válság korában; az elbocsátásokkal, bérkövetelésekkel kapcsolatos sztrájkmozgalmakat. Kiemelik, hogy a legjelentősebb megmozdulások egyike az 1929 augusztusi lupényi sztrájk volt, ameiy a kollektív szerződések felbontása miatt tört ki, s a főispán és a főügyész felügyelete mellett a katonaság több mint 20 bányászt ölt meg. A szerzők megkísérlik bemutatni a Román KP vezető szerepét ós kiemelik azt is, hogy mennyire gyengítette tevékenységét a frakcióharc. A pártmunka súlypontjának a vállalatok, gyárakba való áthelyezése eredményeként 1932-ben újabb fellendülés tapasztalható. Teofil Hágán: Szakszervezetek, a dolgozók legszélesebb tömegeinek káderforrásai, nevelő és szervező iskolái c. tanulmányában a felszabadulás utáni évek szakszervezeti mozgalmának kérdéseit tárgyalja, levéltári anyag alapján. A háborút követő gazdasági helyreállítás a munkásosztály feladata volt, amit a burzsoázia elleni harccal összekapcsolva kellett végrehajtani, ehhez viszont megfelelő képzettségű és számú politikai és szakkáderre volt szükség. A RKP vezette szakszervezetek ezen a téren országos tanfolyamoktól a mérnökök és technikusok „termelési tanácsba" való bevonásáig a legkülönbözőbb formában nevelték a káderanyagot, amelynek a feladata, a termelés fellendítésén túlmenően, a proletárdiktatúra megteremtése és megszilárdítása volt. A szerző igyekszik bemutatni a frakciós tevékenység káros hatását is. Végezetül recenziót olvashatunk E. Winter: Russland und das Papsttum I., S. Hoszowski: L'Europe centrale devant la revolution des prix aux XVI« et XVII1' siècles c. munkájáról valamint a Zeszyty Naukowe I960: 11. számáról. Fasc. J. 1963 N. Lascu és Oh. Torna: A szellemi és fizikai munka közötti ellentét Arisztotelész Politikájában c. tanulmány keretében rámutatnak arra, hogy az Arisztotelész művében tükröződő fenti ellentét természetszerűen következik a rabszolgatartó társadalom ideológiájából. Arisztotelésznél a rabszolga és a szabad ember közötti viszony ugyanaz mint a test és szellem közötti párhuzam, mely utóbbi „természettől fogva vezető". A rabszolgamunka (fizikai munka) alacsonvabbrendűsóge nála kiterjed a szabadokra is, és végső-