Századok – 1964

Történeti irodalom - Czóbel Ernő válogatott írásai (Ism. Esti Béla) 1264

TÖRTÉNETI IRODALOM 1265 történeti és irodalomtörténeti kutatásainak ennél jóval nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk. Czóbel Ernő már középiskolás diák korában eljegyezte magát a munkásmozgalommal. Szemléletét ettől kezdve a marxizmus alakítja. Hamar felismeri, hogy a marxizmus csak akkor válhat valóban hatásos fegyverré a magyarországi proletariátus kezében, ha nem dogmák gyűjteményeként kezelik, ha mint elvet, mint módszert, a hazai viszonyokra alkalmazzák. A marxizmus nemzetközi érvényessége — írja 1907-ben — „nem abban van, hogy kész receptjei vannak minden ország számára, hogy egyazon kaptafára akarja ráhúzni minden ország munkásmozgalmát, hanem éppen abban, hogy figyelembe veszi minden ország sajátságait, hogy nem akarja minden ország mozgalmát az elméletnek egyazon formuláival boldogítani".2

Czóbel azt is megértette, hogy a marxizmus magyarországi alkalmazásának a magyar történelem marxista elemzése a kiinduló pontja: „Ami eddig volt ebben az országban, amit átélt a magyar proletariátus, az határozza meg, hogy milyen formákat vesz magára nálunk a marxizmus . . . Magyarországon nemcsak a kapitalizmus fejlődése, de fejlődésének az elmaradása is kínoz bennünket . . . Nekünk éppen a hátramaradottság ad föl kérdéseket, a visszavetettség kényszerít feleletadásra . . . így állítódik a magyar történelemben új kérdések elé a marxizmus, kérdések elé, mikre eddig a polgári tudomány sehogy sem tudott felelni."3 Ezek a sorok arról tanúskodnak, hogy Czóbel Ernő a századeleji magyar szociáldemokrata mozgalom egyik legégetőbb és egyben legelhanyagoltabb feladatát látta meg, és a reá jellemző I udományos alapossággal kezdett munkához annak érdekében, hogy elősegítse e feladat megoldását. Fentebb felsorolt írásaiban a polgári történetírás idealista nézőpontjának kritikájaként a magyar történelem anyagi indítékait hangsúlyozza, és tárja fel sok eredeti forrás alapján. Márki Sándor Dózsa-könyvéről szólva pl. ezt írja: „A magyar parasztforradalom dialektikus történetét csak az fogja megírni, aki az árutermelés, a kereskedelem és pénzgazdaság fejlődéséből ós osztályellentéteket kihegyező, a politikai hatalom új megoszlására vezető hatásaiból fejti fel a forradalmi harc feltételeit, tényezőit, lefolyását és eredményeit."4

Az alábbi sorokat a pápai kizsákmányolásról szóló cikkeinek befejezésében olvashatjuk: „Nemcsak a kizsákmányolást láttuk, hanem azt is, mint lett ez a kizsákmányolás, melyet a modern magyar történetírás még nem ismer, a katolikus elrejt, a semmit meg nem értő, de mindent megbocsátó protestáns egyháztörténet elpalástol vagy meg sem lát, mint lett a katolikus egyháztól való gyökeres elszakadásnak egyik leghevesebb ösztönzőjévé."5

Heltai Gáspár dialógusát elemző tanulmányát — mely kétségkívül a legjelentősebb és legmaradandóbb értékű Czóbel magyar történeti-irodalomtörténeti munkái között — részletes gazdaságtörténeti ós művelődéstörténeti fejtegetéssel vezeti be, mert, mint írja, a protestáns prédikátorok „.. .a fényűző, tobzódó életet nem a benne látott és megutált erkölcstelenségért magáért — de a nagy szegénység miatt, az ilyen élet költséges és tarthatatlanul, megbírhatatlanul drága voltáért ostorozzák"/' A gazdasági alap meghatározó szerepének feltárása a magyar történelemben, ezzel a magyar történetszemléletnek a feje tetejéről a talpára való állítása — ez a törekvés vörös fonálként húzódik végig Czóbel magyar történeti munkáin. Itt-ott elkövetett túlzásai, tévedései ellenére a maga idején útt örő vállalkozás volt ez, egyike a magyar történelem marxista elemzésére irányuló legelső kísérleteknek. Éppen ezért a marxista magyar történetírás múltjával foglalkozó kutatásnak egyszer el kell végeznie Czóbel Ernő magyar történeti munkáinak részletes elemzését. Jó lett volna, ha erre már a válogatott írások kiadásával egy időben sor kerül. Ez a válogatás-szerkesztés munkájában is segített volna, például abban, hogy Czóbel fentemlített fő törekvését az írások csoportosításával is jobban érzékeltesse a kötet. Az a megoldás ugyanis, amely a magyar történeti ós az irodalomtörténeti tárgyú írásokat külön csoportosítva, egymástól távol helyezi el a könyvben, s egy témakörön belül sem veszi mindig figyelembe a cikkek egymással való összefüggését, valamint megírásuk időrendjét, elködösíti a szerző témaválasztásainak indítókait, egész magyar történeti munkásságának alapkoncepcióját. A körülmények nem tették lehetővé, hogy Czóbel Ernő tudományos tevékenységét a megkezdett irányban folytathassa. A Tanácsköztársaság leverése után bebörtönözték, innen fogolycsere-akció révén a Szovjetunióba került. Itt kezdi meg, mint a moszkvai Marx—Engels Intézet egyik vezető munkatársa, élete fő munkáját: Marx és Engels életének, tevékenységének kutatását. Sajnos e nemzetközileg is nagyjelentőségű munkál* 2 Marx és a magvar proletáriátus. Czóbel Ernő válogatott írásai, lípest, Kossuth. 1963. 3. 1. 3 IÏO. 4-0. I. 4 Dózsa György és forradalma. Uo. 51. 1. ÖA pápai búcsúkereskedésről. Uo. 47. 1. • Heltai Gáspár dialógusa a részegségről és tobzódásról. Uo.