Századok – 1964
Közlemények - Degré Alajos: Kísérlet jobboldali pártegység megteremtésére Zala megyében 1944 nyarán 1188
KÖZLEMÉNYEK Degré Alajos : Kísérlet jobboldali pártegység megteremtésére Zala megyében 1944 nyarán 1944. március 19-én Hitler csapatai megszállták Magyarországot. Ez egy csapásra véget vetett Kállay Miklós hintapolitikájának. Kállay a volgai csata utáni időszakban az angolszász hatalmakra támaszkodva akart kilépni a világháborúból, anélkül, hogy a Szovjetunióval akár tárgyalásokba is bocsátkoznék, és így elhagyja a pusztulásra megérett fasiszta Németországot, azért, hogy Magyarország társadalmi rendszerét átmenthesse. Ezek a kísérletek megfeleltek a magyar uralkodó osztályok érdekeinek, de a már Gömbös által átszervezett, Teleki Páltól pedig új nevet is nyert kormánypárt (MÉP) jelentékeny része erősen le volt kötelezve a németeknek. Kállay nagyon óvatos, rendkívül felemás és egyáltalán nem hatékony lépésekkel próbálkozott.1 A megszállást követően, március 22-én kinevezett új kormány összetétele a németek kívánságainak megfelelően alakúit. A németek hajlandók voltak a magyar uralkodó osztályokkal tovább együttműködni (ez megfelelőbb volt számukra), de olyan kormányt követeltek, amely befelé „szilárd", kifelé pedig minden áron kitart a németek mellett.2 Ezért már a kormányalakításnál vezető szerep jutott Weesenmayernek, a „birodalmi megbízottnak", akinek Hitlertől kapott feladata volt az új kormány irányítása is. Ebből a szempontból tökéletesen megfelelt az új miniszterelnök, Sztójay Döme, akinek egyetlen szempontja volt csak: a németek feltótlen kiszolgálása. Bármely problémát azzal vágott keresztül, hogy erre a németek különösen érzékenyek, vagy erre nekik feltétlenül szükségük van.3 Sztójay minisztériuma kifejezetten bábkormány volt, ám összeállítása nem kellett, hogy teljes személycserét jelentsen. A Kállay-kormány három tagja, Csatay Lajos honvédelmi miniszter, Remónyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és Antal István az új kormánynak is tagja lett, Antal csupán a propagandaminiszterséget cserélte fel az igazságügyi és közoktatásügyi tárcával. E régi kipróbált németbarátok mellett a németek melletti feltétlen kitartást különösen Imrédy Béla három párthíve testesítette meg, Rátz Jenő ny. altábornagy, Jaross Andor és Kunder Antal. 1938-ban mindhárman miniszterek voltak Imrédy kabinetjében, majd vele együtt léptek ki a koránypártból és alakították meg a hangsúlyozottan fasiszta, németbarát „Magyar Megújulás Pártját". A németek legszívesebben Imrédy kormányelnökségét fogadták volna, de a kormányzó erre nem volt hajlandó, mert Imrédy korábban élesen ellene szegült Horthy dinasztiaalapítási törekvéseinek.4 Hangsúlyozottan a németek kiszolgálását jelentette az is, hogy a nyilaskeresztes frakciók egyikének, a Pálffy Fidél gróf által vezetett Nemzetiszocialista Pártnak egyik hírhedt tagja, Baky László ny. csendőrőrnagy belügyi államtitkár lett. Bakynak a kormányba bevételét kifejezetten a németek kívánták, és ő a zsidók embertelen deportálásával meg is felelt a „beléfektetett bizalomnak". Egy nyilas puccs megszervezéséig, Horthy elfogatásának megtervezéséig is eljutott, bár terve a Bárczy István államtitkár elleni sikertelen merénylet kapcsán meghiúsult.5 De hiába ígérte Sztójay a merénylet ügyében a legkeményebb megtorlást,6 hiába követelte Horthy kifejezetten is az eltávrlítását, Baky — nyilván német nyomásra — a S/tóiav-kormány bukásáig államtitkár maradt. 'Szinai Miklós—Szűcs László szerk.: Horthy Miklós titkos iratai. Bpest. 1962. (a továbbiakban Horthy-iratok). 360. s. kk. 1. •Horthy-iratok, 420-421. 1. • Országos Levéltár. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Mtjkv.) 1944. márc. 29. (65. p.), máj. 17. (52. p.), 1944. jún. 1. (2. p.), júl. 5. (3. p.). 'Horthy-iratok, 342, 397. 1. •Uo. 469. 1. "Mtjkv. 1944. júl. 5. (
