Századok – 1964
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván - Serfőző Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a szanálás 1159
1182 SEítFŐZÖ LAJOS hogy egyszerűen letagadták a Bethlennel kötött újabb megegyezést. Amikoregyes polgári lapok híreket hoztak a kormánnyal folytatott alkuról, sőt az alku tárgyát is kiszimatolták és közölték az újságírók, helyesen jelölvén meg azokat a problémákat, amelyeket érintett az egyezség,7 8 a Népszava felháborodottan írta: „Ezekkel az önkényes kombinációkkal .szemben meg kell állapítanunk, hogy a pártfrakció sem a kormányelnökkel, sem egyes reszortminiszterekkel semmiféle tárgyalást nem folytatott, engedményeket nem kért és nem kapott." A vita befejezésénél együttesen járt el a polgári ellenzékkel, miután megtette kötelességét. „Akik tehát paktumról, megegyezésről beszélnek, tévednek, mert a Szociáldemokrata Párt és a parlamenti frakció ezekben a kérdésekben nem elégedhet meg részletekkel amúgy sem, és teljes likvidációt követel az egész vonalon."7 9 Fever a kongresszus szokásos „előértekezletén" és magán a kongresszuson is szintén letagadta a megegyezést.80 Az ellenzéket, amely ezen a kongresszuson különösen nagv erővel, szervezetten, hevesen támadta a jobboldali vezetőséget, nem hagyták nyugodni a szembeötlő tények. Weisshaus a frakciónak a kölcsöntárgyalások alatti egész magatartását , az ismételt treuga dei megkötését bírálta élesen.81 Gyurkovits Károly azt a kellemetlen kérdést feszegette, hogy miért helyezkedett szembe a frakció a szakszervezeti kongresszuson megnyilvánuló közhangulattal, amely a leghatározottabb kiállást követelte. Ha nem volt paktum, akkor miért nem folytatták a harcot tovább? — tette fel az egyszerű és logikus kérdést.8 2 Szilágyi Gyula teljesen jogosan — azt kérte számon, hogy a parlamenti frakció és a pártvezetőség miért dönt fontos kérdésekben sorozatosan a pártválasztmány tudta és beleegyezése nélkül, sőt miért helyezkedik szembe annak a határozataival. A szanálási vitára vonatkozóan is elfogadott egy határozott hangú nyilatkozatot a választmány. Miért változtatta meg a frakció ezt a határozatot?83 (Valóban — mint láttuk a megegyezés a választmány háta mögött jött létre, bár nem is annyira a frakció egésze, hanem inkább az Intéző Bizottság tevékenységének eredményeképpen.) Ozsvát Gábor legalább azt szerette volna tudni, hogy mi lesz a megegyezés eredménye. „Kgvik paktum jön a másik után" — jegyezte meg lemondóan ugyanő.8 4 Kérdés, számonkérés, felelősségrevonás követték tehát egymást az ellenzéki felszólalásokban a parlamenti frakció munkájának vitája közben a szanálással kapcsolatban is. Hogyan viselkedett a jobboldal? Bizonygatták, hogy a frakcióJ megtett minden tőle telhetőt, többre nem futotta erejéből. Megismételték a Népszavának azt a már ismert érvelését is, hogy a polgári ellenzékkel együtt döntöttek a vita befejezéséről. A tulajdonképpeni választ azonban Vanczák János mondotta el a parlamenti frakció tevékenységéről szóló beszámolójában. Ez a felelet megpróbált a legáltalánosabb „elvi" síkon is magyarázatot adni a problémákra. Átgondolt elvi koncepcióról azonban még revizionista értelemben is alig beszélhetünk náluk. Legfeljebb az figyelhető meg, hogy a nemzet-78 A kormány és az ellenzék közötti megállapodás részletei. Pesti Napló, 1924. ápr. 17. 74 A szanálási javaslatok húsvétig tető alá kerülnek. Népszava, 1924. ápr. 17. •'A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1924. április 20., 21. és 22. napjain Budapesten megtartott XXII. pártgyűlésének jegyzőkönyve. Bpest. 1924. Gyurkovits. KárólV felszólalása. ' 8 1 Uo. 82 Uo. 83 Uo. 84 Uo.
