Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
126 Vr . WINDISCH ÉVA a szászokat. Csak 1900 körül vannak nyomai annak — mind az alldeutsch sajtóban, mind a magyarországi eseményekben —, hogy a szövetségnek sikerült megtalálnia a dél-magyarországi németség pénzbeli támogatásának útját.193 Ez az időpont az, úgy látszik, amikor az alldeutsch vezetők a magyarországi németek vezetőivel való személyes kapcsolatok kiépítésére is gondolhatnak. A XIX. században egyedül Steinacker az a magyarországi német, nem szász politikus, aki helyzeténél, körülményeinél fogva képes arra, hogy a külföldi politikusokkal-publicistákkal személyes jellegű összekötettést létesíthessen. Konkrétabb adatokat erről az összeköttetésről a XIX. század végéig nem ismerünk, későbbieket is csak szórványosan. Annyi kétségtelen, hogy Steinacker tagja volt az Alldeutscher Verband-nak,194 de hogy ez a kapcsolat milyen mértékben lendítette előre a magyarországi német mozgalmat, erről gondosan hallgat visszaemlékezéseiben. A XIX. század végéről egyedül Richard Böckh-kel, a Schulverein vezetőjével való levelezéséről tudunk; ez, úgy látszik, 1879. évi személyes találkozásuk óta állott fenn, s a két politikus legteljesebb egyetértéséről tesz tanúságot a Magyarországot és Erdélyt illető ügyekben.195 A XIX. század végéig az Alldeutscher Verband magyarországi tevékenysége minden vonatkozásban csak előkészületnek volt tekinthető. A kormányzat, az uralkodó osztály nem is vette észre idejében az új egyesület tevékenységében rejlő új veszélyt; megnyugtatta magát az itt járt II. Vilmos császár 1897. évi, a magyarságot és a magyar—német szövetséget ünneplő pohárköszöntőjével,196 s nem ügyelt a császár egy évvel korábban elhangzott alldeutsch szellemű nyilatkozataira.197 A szövetség azonban nem elégedett meg azzal, hogy Magyarországon az erdélyi szászokban találjon csak — óvatos, a Verband elveit a magyar uralkodó osztályhoz fűződő kapcsolatok fenntartásával elfogadó — szövetségest, s a század végétől kezdve nagyobb lendülettel fogott hozzá — megfelelően általános irányvonal-változásának, hogy társadalmi bázisát a burzsoáziáról a munkásságra és parasztságra is kiterjessze398 — a legfogékonvabbnak látszódó délvidéki németség megszervezéséhez. * Az Alldeutscher Verband megalakulásával a magyarországi németség történetének új szakasza kezdődött. A birodalmi pángermánok — mint ezt már a berlini Schulverein példája is mutatta — igen nagy súlyt fektettek Magyarország németjeinek megnyerésére, hiszen a német imperializmus kelet és délkelet felé irányuló terveiben Magyarország az egyik legfontosabb állomás. Steinacker pedig — akit ekkor a magyarországi németség egyetlen politikai tényezőjének tekinthetünk — elfogadja a felkínálkozó szövetséget, annak ellenére, hogy eredeti elképzelései az osztrák birodalmon belüli német szervezke-193 Hangay Oktáv: Az Alldeutsch Szövetség. 12 13. 84—85. 1. 194 Lothar Werner: i. m. 132. I.; Alfred Krück: i. m. 256—257. 1. 195 Böckli 1898-ban Steinaekerhez intézett levelében beszámol a berlini nőknek a szászok érdekében tartott gyűléséről: ,,a berlini asszonyok egyenesen azt követelték, hogy egész Ausztria-Magyarországot annektálják !" A Schulverein fő feladatának az eddig vele szembenálló kormány megnyerését tekinti; nehéz dolognak látszik azonban, hogy egy húszéves hamis politikával (ti. a magyarbarátsággal. W. É.) való szakításra rábírják. (Közli: Barbara Groneweg: i. m. 89—91. 1.) 190 Ld. pl. Budapesti Hírlap, 1897. szept. 22. 264. sz. 197 Idézi *Tokody Gyula : i. m. 1. 58. I. I9S Tokody Gyula: i. m. 2. 148. 1.
