Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI.OM ELŐTÖRTÉNETE 1115 állapítása szerint — rendelkeznek bizonyos német öntudattal, még ha ez elsősorban a köztük lakó szerbekkel való ellentétekre, és egy, a kulturális fölény érzéséből származó büszkeségre vezethető is csak vissza.14 7 Ugyanakkor Újvidék német választói — úgy látszik — két táborra oszlanak: a német középrétegek belső városi ellentétek folyományaképpen először Tiszát jelölik, de utóbb egy Nagyszebenben kiadott röplap hatására az iparosok elhatározzák, hogy iparost jelölnek, ellenzéki programmal, s meg is állapodnak, ha nem is iparos, de a német mozgalmakban később még szereplő Karl Grossinger gyógyszerész személyében. A város német értelmisége a magyarokkal tart, a szerbek viszont a magyarok ellen hangolják a német lakosságot.148 A nacionalista fejlődés útján legmesszebbre Versec jut el. 1881-ben Steinaeker kísérletet tesz arra, hogy itt jelöltesse magát — a Werschetzer Gebirgsbote támogatja is —, de Grecsák Károly ügyvéd mint Steinacker propagandistája s a nemzeti egyenjogúság hirdetője akkora népszerűséget szerez, hogy végül őt választják képviselővé.149 Ugyanebben az évben jelenik meg a Neue Werschetzer Zeitung, amely feltehetőleg Steinacker 1876-ban megkezdett szervező munkájának eredménye.150 A lap nem áll nyíltan a német nacionalizmus talaján. Megalakulásakor pártonkívülinek jelenti ki magát, s minden jó javaslat támogatását ígéri;153 de a fennálló viszonyok Steinacker szellemében történő támadásával, Steinacker, Grecsák parlamenti beszédeinek közlésével, német öntudatra buzdító versek, az 1881. évi Schulverein-felhívás kommentár nélküli közzétételével kétségkívül a német nemzeti öntudat ébresztését szolgálja.152 Tíz éves fennállásakor a lap kijelenti, hogy bár híven állott mindig a magyar állameszme mellett, emellett a nemzetiségek megbecsülésének elvét, igazságos nemzetiségi politika szükségességét hirdette, s szembehelyezkedett a sovinizmus túlkapásaival.153 A Neue Werschetzer Zeitung 1907-ig, az Ungarländische Deutsche Volkspartei megalakulásáig áll fenn. Mindezek a jelenségek azonban elégtelenek ahhoz, hogy belőlük német nemzeti mozgalom körvonalait láthassuk kibontakozni. A rendkívül lassan meginduló fejlődést külső erők beavatkozása fogja meggyorsítani. 4. Az első nagynémet beavatkozások a magyarországi németség ügyéhe. A német egység megszületése után fokozódó mértékben irányult rá a német uralkodó osztály figyelme azokra a németekre, akik az új állam keretein kívül maradtak. A rohamléptekkel fejlődő német gazdasági élet irányítói már a nyolcvanas évektől kezdődően megindítják harcukat új piacok, nyersanyagforrások, tőkebefektetési lehetőségek megszerzésére, s ezek az expanziós törekvések szükségképpen kapcsolódnak össze a német birodalmon kívül élő németek tömegeivel. Az 1866 óta egyre határozottabban kibontakozó nagyné-147 Edmund Steinacker: i. m. 100.1. Steinaeker már 1876-ban is agitál Apatinban. (Uo. 120. 1.) 148 Magyar Országos Levéltár. Belügyminisztériumi levéltár. Elnöki iratok 2225/1881. Mellékelve a röpirat is, mely különnvomat a Siebenbiirgiseh-deutsehee Tagblatt 2226. számából. 149 Edmund Steinaeker: i. m. 100—101. 1. 150 Barbara Groneweg : i. m. 46, 92. 1. 151 Neue Werschetzer Zeitung, 1881. okt. 2. 1. sz. 152 Uo. 1881. dee. 4. 10. sz., dec. 25. 13. sz.; 1882. jan. I. 1. sz., jan. 15. 3. sz., jan-22. 4. sz., febr. 26. 9. sz. Uo. 1891. jan. 4. 1. sz.
