Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI.OM ELŐTÖRTÉNETE 1113 tanítóegyesületet, népbankot alapít; amikor pedig a pesti főgimnázium és műegyetem német tanára és' országgyűlési képviselő lesz, történeti műveket publikál, köztük a magyarországi nemzetiségek történetének, a magyar oktatási nyelvnek kérdéseiről.13 4 Emellett, mint láttuk, már az abszolutizmus éveiben résztvett a fővárosi németek társadalmi életében. Legjelentősebb műve a magvarországi németség összefoglaló, terjedelmes története, amely évtizedeken át e tárgy egyetlen, sokat használt feldolgozása volt. Műve utolsó lapjait Sehwicker a magyarországi németség aktuális problémáinak szentelte. Jó szemmel és tárgyilagosan állapította meg, hogy a nemzetiségi törvény egyes pontjait meg sem valósították, másokat a gyakorlatban hagynak figyelmen kívül. Ugyanakkor a magyarországi németség sem törődik nemzeti érdekeivel, közönynyel áll szemben sa ját népiségével. Mégis őket támadják a legtöbbet valamennyi nemzetiség közül. Holott a németség szereti hazáját, és Magyarország is sokat köszönhet nekik mind kulturális, mind gazdasági vonatkozásban; többek között az ő nyelvük az, amelyen a magyar tudomány eredményei — többnyire éppen a magyarországi németség közvetítésével — nyugatra eljuthatnak. Emellett — hangsúlyozza Schwicker — Magyarország a Habsburg-birodalom része, Németország szövetségese; hogyan tartható fenn ez az állapot a németség üldözése mellett ? Schwicker azonban — a németországi röpiratok szerzőivel ellentétben — tartózkodik a túlzó általánosításoktól. A németség elleni gyűlölködő hangot csak a soviniszták egy kicsiny csoportja hallatja — írja —, s izgatásaik viszonylag szűk térre szorítkoznak. így a németségnek lehet jövője Magyarországon, ha bízik saját erejében. Pángermán tendenciáknak a magyarországi németség körében nincsen talajuk : az anyanyelv és a haza szeretete között mindig meg tudták találni az egyensúlyt.135 A német nacionalizmus e két előhírnöke mellett még néhány helytörténetíró, költő, író nevét említhetjük meg. A század nyolcvanas éveitől kezdve jelennek meg német lapokban a lényegesebb szerephez csak a XX. század elején jutó Adam Müller-Guttenbrunn cikkei a délvidéki németségről; ismerteti gazdasági és nemzetiségi viszonyaikat, panaszkodik nemzeti öntudatuk hiánya, renegát értelmiségük miatt.136 A többi német író általában nem jut el a németség nemzetiségi problémáinak megfogalmazásáig. A pozsonyi születésű Ferdinand Laban a német múlt elmékeit ápolja költeményeiben, olykor már a magyarországi németség pusztulását gyászolva;137 Karl Wilhelm Martini a bánsági német parasztság múltját mutatja be irodalmilag jelentéktelen regé-134 Gross-Kikindaer Zeitung, 1902. 28. sz. (A. K[orn?] méltató cikke.) , 135 Johann Heinrich Schwicker : Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen. Wien u. Teschen. 1881. 488—509. 1. 136 Ludwig Rogl: Der Anteil Adam Müller-Güttenbrunns am völkischen Erwachen des Donauschwabentums. Brünn—München—Wien. 1943 (Südosteuropäische Arbeiten Nr. 33) 20—23. 1. 137 Ferdinand Laban : Auf der Haimburg. Eine Dichtung. Wien 1881. Aköltemónyből részleteket közöl Gottfried Fitibogen: Tobias Schröer über die Zukunft des deutschen Elements in Ungarn c. eile kéljen. (Deutsch-Ungarische Heimatsblätter. 1935. 58. 1.) Ld. pl. a következő jellemző — a németséghez forduló — részletet: „Vergesst ihr, wer ihr seid? Wohl habt ihr das vergessen ! Gleich den verlor'nen Scharen. Eilt ihr zu opfern heiligsten Besitz. Eilt ihr dahin —• о jammervoller Wettlauf! — Als ob um jeden Augenblick euch bangte. Aus ist's mit uns. Geächtet 1st. deutscher Zunge Klang In diesen Gauen. Hört es: Spott und Hohn Verfolgt uns jetzt und immer . . ."
