Századok – 1964

Tanulmányok - Gerő László: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben 1053

1060 GERÖ LÁSZLÓ: KÖZÉPKORI VÁRMARAD VÁNXO К a központosított monarchia kialakítására. Mindez a városépítésben is érezteti hatását. Ebben az időben a vár- és városfalak között nem tehetünk lényeges különbséget, hiszen azok egy-egy korszakban azonos támadás, ostrommódszer elhárítására, azonos védelmi elvek szerint épülnek. Építésükben kevés a különbség. Mindkét helyen: várban, városban ugyanúgy erősítik a védőövet védőművekkel, és fokozzák a sokszor korábbi eredetű falak, palánkok biztonságát a falak megkettőzésével, kőre átépítésével, majd újabb, külső falgyűrűvel, és a két falöv közötti falszorosokkal, a falak előtt száraz vagy vizes-árokkal és más védőművekkel. A falak építésében tehát kevés különbség van, inkább elrendezésükben. Míg a vár egy-egy feudális hatalom bázisa, legtöbbször csak egyetlen kapuval bir, továbbá az ily vár védelmét a tulajdonos által fenntartott őrség látja el. A városfal ezzel szemben egy városközösség védelmére épül. Gyakran különféle helyzetű, jogállású lakosság együttesének védelmét szolgálja, melynek azonban létérdeke a kereskedelem, piac falai közé beeresztése, s ennek megfelelően több kapuja van. Kapuinak őrizetét, falainak védelmét felosztják a város közösségének részei között. A korszak végét azok a nagyméretű rondellák jelzik, amelyek a várfal korábbi, belső elhelyezésű és kis méretű saroktornyai helyén megjelenő, eleinte szintén kis méretű külső tornyokat váltották fel. A kis alapterületű, magas tornyok helyén kör alakú, alacsonyabb, először kis átmérőjű (10 — 14 m), majd széles (25—40 m átmérőjű) rondellák a védelem nagy erejű tüzérségének adnak helyet (Buda Déli Nagy Rondella, Esztergomi Rondella, 11 — 13. ábrák). 14. Pest városfalai