Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
98 NYINA MICK I* N s már valamennyit trashumanték foglalták el. 110 Villanueva del Fresno mind a 36 dehesáját trashumanték használják, úgy, hogy a lakosoknak nem maradt egy sem.111 Badajózban valamennyi dehesa de pasto y labort trashumanték tartják megszállva.112 Paino azt írja, hogy „a kis településekben egyetlen (juhtulajdonosoktól) mentes föld sem maradt, a lakosok házai körüli apró udvarok kivételével".11 3 A trashumanték a lakosok állatainak legeltetésére rendelt közlegelőket is elfoglalták. Minthogy pedig ezeket a legelőket sem el nem adták, sem bérbe nem adták, megszerzésükre a trashumanték más módot találtak ki, az ún. vecindades maneras-t, azaz condominiumot. Ennek lényege abban állott, hogy megszerezték az illető település teljes jogú polgárságát, ami jogot adott nekik valamennyi közszolgáltatás, többek között a közlegelők használatára is. A közföldek elrablásának ez a formája gyakran minden legelőjétől megfosztotta a lakosokat. Alcantara alkaldmajorja (főbírája), Baltazar Romero Masegosa, kijelentette, hogy „semmi sem károsabb, mint a polgárjogoknak ez a fajtája, amelynek segítségével a gazdagok sok települést nyomorba döntenek azzal, hogy legelőiket ők használják".114 Bármily eszközöket is használt légyen a Mesta, az eredmény egy és ugyanaz volt: maguknak kaparintották meg a legelőket, megfosztva ezzel a lakosokat s következésképp jószágukat is azok használatától. A jószágnak a legelőhiány miatt bekövetkezett elkallódására vonatkozó panaszokkal van tele sok okmány. így például ugyanez az alcantarai alkaldmajor ezt írja: „Seclavin városának több, mint 1020 lakosa van. Az öntözött földek, az olajfaligetek és a szőlőskertek leszámításával a város földterülete 12 194 fanegát tesz ki, melyet a trashumanték használnak 5827 merinójuhuk legeltetésére. A város lakóinak mindössze 600 darab jószágja van. De ez a szám is csökken és hamarosan teljesen eltűnik azoknak az akadályoknak a következtében, melyet a trashumanték okoznak. És amilyen mértékben csökken a jószágállomány, ugyanolyan mennyiségben csökken a szántóterület is, hiszen a földművelés nem végezhető jószág nélkül."115 Alcantara területe 86 000 fanega volt, ebből a Mesta 55 000 fanegát tartott elfoglalva.116 Caceres város legelőin a trashumanték 99 000 jószágot legeltettek, míg a város lakói csupán kétezret.11 7 Különösen kilátástalan helyzetbe jutottak azok a lakosok — és ezek száma igen nagy volt —, akiktől a trashumanték az igásállatok legeltetésére rendelt legelőket foglalták el. „A lakosok tönkremennek — írja Paino — amiatt, hogy a kóborló jószág továbbra is elfoglalja a propios dehesákat, a kancák legeltetésére szánt külön legelők nagy részét... és minden bikalegelőt."11 8 „A szarvasmarha legelőket — írja ugyanő — a Mesta foglalta el. Nincsenek igavonó ökrök a szántáshoz. A szegény szántóvető, akinek legelők hiányában arra sincs lehetősége, hogy leromlott földjének trágyázásához szükséges kevéske jószágot tartson . . . hiába dolgozza agyon magát, 110 Uo. f. 112. 111 Uo. f. 26. 112 Uo. Monino összefoglalása, 2. 1. 113 Expediente de 1771, f. 26. 114 Uo. f. 171. 115 Uo. f. 109. 116 Uo. f. 142. 117 Uo. f. 124. 118 Uo. f. 7.
