Századok – 1963
Tanulmányok - Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon 951
A MEZŐVÁROSI ÉS FALUSI CÉHEK KIALAKULÁSA ÉS BOMLÁS/. 977 reinek kölcsönözték artikulusaikat. így pl. Körmenden,12 9 Lékán, Németújváron, Rohoncon, Szalonakon (Schlaining), ahol korábban sok és fejlettcéhet találunk, nem alakultak újjá a céhszervezetek az 1848 előtti évtizedekben. Az előbbi mezővárosokon kívül Kőszeg sz. kir. város céhes ipara is hanyatlásnak indult a XIX. század elején. A kőszegi posztószövőket pl. a külföldi tőkével alapított helybeli posztógyár tette tönkre és süllyesztette bérmunkássorba.130 Még feltűnőbb, hogy Szombathelyen, mely korábban13 1 nemcsak a megye, hanem az egész vidék egyik legfejlettebb céhes mezővárosa volt, egyetlen szabadalmat sem váltottak ki a céhes mesterek a XIX. században. Valószínű, hogy Szombathelyen, ahol a város 1848 előtti lassú fejlődésének ellenére viszonylag jelentős volt az iparosok száma,13 2 régi céhszabályaik alapján működtek a kézművesek a céhrendszer eltörlését szorgalmazó vármegyének13 3 engedélye mellett. Hogy ilyen „illegális" céhek valóban voltak a városban, azt pl. a szombathelyi molnár céhtől különválni akaró sárvári molnárok 1816. évi, vagy a szombathelyi ,,céh"-ből kiválni szándékozó kiscelli és magyargencsi takácsok 1834. évi kérelme is bizonyítja.134 De nemcsak Szombathelyen, hanem pl. Németújvárott is találunk olyan „céheket", melyek nem újították meg régi szabályaikat, amint azt a németújvári „céhek"től különválni akaró füzesi (nyilván gyepűfüzesi) ill. lapincsvölgyi vargák kérelme is igazolja.135 S ha fel is tételezzük, hogy az előbbi mezővárosokon kívül másutt is működtek „céhek" régi kiváltságaik megújítása nélkül, nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a fentebb említett mezővárosokon kívül néhány faluban, így pl. Kisbéren, Kisfaludon, Nagyölbőn, Vépen sem alakultak újjá a céhszervezetek a XIX. században.136 Érdekes viszont, hogy sok kisebb falu, így Baba, Belsővát,Felsőlő, Gyepűfüzes, Gérce, Högyész, Káld, Kocs, Magyargencs, Mihályfa, Nemesmagasi, Nemesdömölk, Ostfiasszonyfa, Simonyi, Sitke, Körtvélyes, Lapincsvölgy, Királyfalva, Dobrafalva, Poppendorf, Radafalva, Hidegkút, Lak. Vönöck, Németkeresztur, Hettye, Kissomlyó, Nagy- és Kisköcsk, Pápóc, Szent miklós fal va csak a XIX. század elején lépett a céhes szerveződés útjára, Ezeknek a községeknek kézművesei is — mint pl. Sopron megyében — több-129 Körmenden pl. a XVII —XVIII. században 11 céh (a gombkötők, fazekasok, csizmadiák, mészárosok, lakatosok — kovácsok — szíjgyártók és késgyártók, asztalosok, német vargák, magyar vargák, kovácsok és lakatosok, szűcsök, takácsok céhe) működött. 130 Ungár László : A hazai cóhrendszer bomlásáról. Századok. 1938. Pótfüzet 169. 1. 131 Szombathelyen a XIX. sz. előtt 10 céhről (szabók, csizmadiák, lakatosok, gombkötők, szűcsök, asztalosok, takácsok, vargák, molnárok, kovácsok) van tudomásunk. A levéltári utalások részletezéséről ezúttal is le kellett mondanunk. 132 Pálfy Ilona számítása szerint a város 480 adófizető családfője közül 256 foglalkozott iparral 1828-ban. Ugyanő mutat rá, hogy 18 olyan családfő van a városban, aki céhben van, de nem dolgozik. H. Pálffy Ilona dr. : Szombathely város adózó lakossága 1828-ban Operént és Szentmárton községekkel együtt. Magyar Statisztikai Szemle, 1937. 469. s köv. 1. 133 Vas megye céhellenes állásfoglalására nézve ld. OL. Dep. Civ. 1835/5/28; 1835/ 5/52; 1840/5/26; 1841/2/2 stb. 134 OL. Dep. Civ. 1816/6/188 és 1835/5/28. 136 OL. Dep. Civ. 1845/5/72 és 1846/5/98. a A kisbéri takácsok 1725-ben kapták a budai szabadalmat (OL. DC'.). A kisfaludi takácsok a pozsonyi artikulusokat kapták 1741-ben (OL. DC.). A nagyölbői takácsok III. Károlytól kaptak privilégiumot 1725-ben (OL. DC.), a vépi csizmadiák 1779-ben nyertek szabadalmat (OL. DC.).
