Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
KÜZDELEM A TEKVGAZDASAGÉIÎT 97 •dolás nem a terv végrehajtásának biztosítása és az ellenőrzés hatékonysága miatt támadt, sokkai inkább a pártok közötti versengés, a szociáldemokrata párt számára újabb hatalmi pozíció biztosításának igénye keltette életre. A kommunista párt ugyan tisztában volt a szociáldemokrata párt által felvetett javaslat hátsó szándékával, mégis, önmagában a Tervhivatal felállítását a terv végrehajtása szempontjából előnyösnek ítélte, s úgy vélte, hogy — tekintettel arra, hogy a kérdést a szociáldemokrata párt teljes mértékben támogatja — megvan a lehetősége, hogy a kisgazdapárt ellenzését leküzdve, a Tervhivatal létesítését biztosítani tudják. Ezért február végén a két munkáspárt tervegyeztető tárgyalásai során megállapodás született, hogy együttesen javasolják a Tervhivatal felállítását.128 Ezzel azonban a kérdés még a két munkáspárt között sem intéződött el. Meg kellett ugyanis akadályozni a szociáldemokrata párt jobboldali szárnyának elképzelését, amely a Tervhivatalban a Gazdasági Főtanáccsal konkurráló, annak intézkedéseit kontrakarírozó szervet akart volna alakítani, s nemhogy erősítette volna a munkás-paraszt hatalom gazdasági ellenőrző funkcióját, inkább annak elsekélyesítésére törekedett. Kétségtelen, hogy a jobboldali szociáldemokraták tervének sikerét nem erősítette az a döntés, mely a szociáldemokrata párton belül született meg, s amely szerint a Tervhivatal vezető pozícióit a baloldali Vajda Imrére kívánták bízni.129 Ez azonban önmagában még távolról sem nyújthatott kellő biztosítékot a Tervhivatal működése i tekintetében, hiszen Vajdát — ha a szociáldemokrata párton belül a jobbszárny felülkerekedik — a párt bármikor leválthatta volna. A kommunista » párt tehát a Tervhivatal szervezeti kiépítésénél ügyelni kívánt arra, hogy megfelelő pozíciók jussanak kommunista kezekbe. A hivatal jogkörét s az államapparátusba való beilleszkedését pedig úgy óhajtotta rendezni, hogy eleve kiküszöbölődjék valamiféle Gazdasági Főtanács—Tervhivatal ellentét. A különböző javaslatok tárgyalásai során — pl. Vas Zoltán és Timár László 1 között — felmerült, hogy az Anyag- és Árhivatalból alakítsák ki az Országos Tervhivatalt. Ezt Timár helyeselte volna, úgy vélvén, hogy ez erősíti az Iparügyi Minisztérium és Bán Antal hatáskörét; de a javaslat másik oldala: hogy az ОТ a miniszterelnökséghez tartozzék, már nem talált nála jóváhagyásra. I Hasonlóan elvetették azt a javaslatot is, mely szerint az ОТ és a GF egyesüljön, s a tervhivatali rész vezetője Vas Zoltán helyettese legyen.130 Végül is kialakult az állásfoglalás, hogy aTervhivatal önállóan tartozzék a Minisztertanács alá, hatáskörét azonban úgy szabnák meg, hogy az ne ütközzék a Gazdasági Főtanácséval, sőt annál jóval kisebb legyen.13 1 Ezzel azonban a Tervhivatal kérdése még távolról sem volt elintézve. Le kellett küzdeni még a kisgazdák ellenállását, akik a Tervhivatalban mindenekelőtt egy újabb olyan szervet láttak, mely a burzsoázia tulajdonjogát tovább csorbíthatja. 128 Uo. 263/1. 178. d. 129 Uo. 176. dosszié. Gazdaságpolitikai Osztály, 1947. márc. 3. 130 Uo. Szociáldemokrata Párt. 177. dosszié. 1947. márc. 17-i jelentés. 131 Rákosi 1947. ápr. 21-i, Nagy Ferenchez intézett levelében a Tervhivatal feladatát a következőkben jelölte meg: feladata kidolgozás és a végrehajtás ellenőrzése, de nem a végrehajtás. A kommunista párt gazdasági bizottsága egyébként leszögezte, hogy a szociáldemokrata párttal való megállapodás értelmében követelik a Tervhivatalt, de ha a kisgazdapárt ellenzése folytán ezt semmiképpen sem lehetne elérni, úgy a párt hozzájárulna, hogy a Gazdfxsági Főtanácson belül jöjjön létre a tervhivatali feladatot ellátó szerv. P. I. Arch. 2/9. 23. d. Gazdasági Bizottság. 1947. ápr. 21. 7 Századok
