Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
94 JiÁNKl GYÖKGY gazdaság és a kisipar felújítási szükségleteit, valamint a gyáripar felújítási szükségletét, javasolta, hogy mint elsősorban a magángazdaság beruházását, ezt is szerepeltessék a tervben. Emellett hangsúlyozta, hogy az állatállomány várható növekedését, valamint a falusi magánlakásépítkezést is tőkeberuházásként kell felfogni s ez is szerepeljen a terv számai között, hasonlóan, mint magánberuházás. Nem kétséges, hogy a javaslatnak, mely elméleti szempontból is vitatható volt,* határozott politikai és gazdasági célkitűzései voltak. Politikai célkitűzése az volt, hogy a parasztság szemében csökkentse az államhatalom segítségének jelentőségét, hiszen a Rácz-féle tervezet a falunak nyújtott állami beruházást (kb. 1800 millió Ft115 ) szembeállította volna az általa közel másfél milliárdra becsült megánberuházás értékével. Ezen túlmenően azonban újabb kísérlet volt arra is, hogy a terv kereteibe minél több és minél jelentősebb olyan tételt illesztve, mely tételek nem kerülnek központi ellenőrzés alá, a tervgazdaság értelmét és jelentőségét csökkentsék. A 3 éves terv előkészítése nem korlátozódhatott a beruházások, termelési előirányzatok stb. szorosan vett számszerüségére. S ha a gazdaságpolitika olyan alapvető kérdése, mint a finanszírozás, már tisztázást is nyert, szükség volt számos más gazdaságpolitikai kérdés eldöntésére is, melyek nagy befolyással bírhattak a terv eredményeire. Mindenekelőtt ilyen tisztázandó kérdést jelentett az árstruktúra kérdése. Magyarországon 1946 után a stabilizációval új árstruktúra alakult ki. Ez az árstruktúra az 1938-as árakon alapult; a forint és a pengő relációjából származó eltérést az ipari árakon belül nagyjából teljesen méltányolták, a mezőgazdasági árak — különösen a növénytermesztés — vonatkozásában azonban alig.117 A cél az volt, hogy a rendelkezésre álló nagyon szűkös fogyasztási javak mellett ne alakuljon ki túlságosan széles paraszti vásárlóerő, s a munkásságnak is biztosítani lehessen a stabilizáció által meghatározott életszínvonalat. Ily módon igen erős agrárolló keletkezett, mely a kisgazdapárt ismételt támadását váltotta ki, s erős, kedvezőtlen visszhangra talált a parasztság körében. 1947 tavaszán ugyan ez az árstruktúra már nem volt tartható, az élelmiszerhiány csökkentése, a Budapestre irányuló felhozatal kibővítése céljából maga a Gazdasági Főtanács volt kénytelen jónéhány mezőgazdasági termék forgalmát felszabadítani, minek következtében a mezőgazdasági árak rohamosan emelkedtek, s 1947 júniusára utóiérték az ipari árak színvonalát (1946 augusztus: 330; 1947 január: 346; 1947 május: 489; június: 514).118 Az aratás közeledte azonban * Vitatható, hogy az állatszaporulat álló vagy forgótőkenóvekedés-e. 116 Levontuk a terv szerinti magánberuházást. 116 P. I. Arch. 2/9. 13. d. Kisgazdapárt javaslata a pénzügyi albizottságnak. Ezt a kérdést Rácz Jenő a jún. 9-i pártközi értekezleten, midőn már csak szövegezési problémák voltak hátra, ismét felvetette. A kisgazdapárt politikai bizottsága nevében kérte, hogy pótlólag 1,3 milliárd forint magánberuházást (állatállomány és falusi házépítés) szerepeltessenek a tervben. Végül, hosszas vita után megállapodtak, hogy a terv szövegé1 ben •— konkrét számadatok nélkül — utalnak a kérdésre. P. I Arch. 2/9. 13. d. 1947. jún. 9-i pártközi értekezlet . A kérdéses rész a javaslat 12. oldalán található, Magyarország hároméves terve. Bpest. 1947. !"A nagykereskedelmi árindex 1946. aug. 31. (1939 : 100) Összes áruk 399 Mezőgazdaság 330 (állattenyésztés: 421; növénytermesztés: 270) Ipar 457 Gazdaságstatisztikai Tájékoztató (a továbbiakban: G. T.) 1946. dec., 34. 1. 118 Ez az áremelkedés bizonyos fokig váratlan volt; az MKP sokkal lassúbb ütemben szerette volna az agrárolló megszüntetését.
