Századok – 1963
Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 899
TÖRTÉNETI IRODALOM 901 hajtására, az ipar, az első manufaktúrák, a kereskedelem kialakulására (erről eddig alig tudtunk valamit), a román és rác lakossággal kapcsolatos vallási politikára stb. Munkája több vonatkozásban nélkülözhetetlen lesz a további kutatás számára. Sajnálatos viszont, hogy a korra vonatkozó magyar irodalomból Baróti Lajos nagy forráskiadványán kívül jóformán semmit sem ismer. Még Szentkláray Mercy tábornok bánsági kormányzatáról írt munkája, vagy Bodor Antalnak a dél-magyarországi települések történetéről készült feldolgozása sem volt a kezében. Az egyoldalúan használt irodalom Kallbrunner szempontjait is egyoldalúvá tette, s szemlélete lényegében megegyezik Franz Griscliniével, aki 1780-ban kiadott művében a császári politika védelmezését és dicsőítését látta legfőbb feladatának. (Versuch einer . . . Geschichte des Temesvarer Banats. Különben Kallbrunner ezt a művet sem ismeri.) Kallbrunner is úgy látja, a bécsi politika helyesen és jogosan járt el, amikor a „császári fegyverekkel" visszaszerzett területet nem csatolta Magyarországhoz, hanem külön kormányzat alá rendelte, s a birodalom nyugalma és műveltsége érdekében németekkel telepítette be. * Az 1959-ben felállított Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet 1961-ben adta ki első évkönyvét, amely történeti vonatkozásban is több érdekes és fontos tanulmányt tartalmaz (A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet évkönyve. I. Szerk. Hanzó Lajos. Szarvas, 1961. 231 1.). Tóth Lajos a szarvasi tanítóképző intézet történetét ismerteti a ( XVIII. századi, kezdeti törekvésektől napjainkig, az Óvónőképző Intézet megszervezéséig. (A nevelőképzés történeti alakulása ós haladó hagyományai Szarvason. 9 — 46. 1.) Gazdag levéltári forrásanyagot feltáró kutatásai révén sok mindenre kiterjedő, érdekes képet rajzol nevelőkópzésünk fejlődéséről, helyi és országos viszonylatban egyaránt. Különösen fontosnak érezzük, amit az 1907-ben önállóvá vált tanítóképzőnek a Tanácsköztársaság alatti történetéről feltárt. A Krecsmarik Endre és Nikelszky Zoltán, a szarvasi pedagógusok eme két haladó szemólyének működéséről szóló részek, a helyi haladó nevelési eszmények és a tanácskormány művelődési politikájának találkozása és érvé' nyesülése 1919-ben, a tanulmánynak kiemelkedő fejezetei és az egyetemes magyar pedagógia történetéhez is fontos adalékok. — Elek László a Békés megye művelődéstörténetére vonatkozó XVI —XVIII. századi adatokat gyűjtötte össze, s a kiadott irodalom alapján összefoglaló és kerek képet ad a reformációnak a tájon való elterjedéséről, az iskolákról, nevelési és irodalmi törekvésekről, a három évszázad nevesebb íróiról és tudósairól. (Békés megye művelődési emlékei a mohácsi csatától a reformkorig. 89—136.1.) Hasznos voina, ha a szerző folytatná kutatásait, s a jövőben, hanem, most már levéltári adatok alapján, megpróbálná egyes korokban keresztmetszetszerűen tisztázni az egyes társadalmi osztályok ill. rétegek művelődési szintjét és jellegét. Olyan kérdés ez, amire Békés megye viszonylatában még senki sem próbált meg feleletet adni (Id. Benda K. -Irinyi K. : A 400 éves debreceni nyomda. Bpest. 1961. 107. 1.); — Hanzó Lajos — a helytörténet keretein részben már túllépő tanulmányában — Tessedik Sámuel pedagógiai rendszerével foglalkozik behatóan (Űjabb szempontok Tessedik pedagógiai rendszerének vizsgálatához. 47 — 88. 1.) Kiterjedt anyag és sokrétű szempontok alapján bizonyítja, hogy Tessedik pedagógiája már teljesen elszakadt a feudális iskolák hagyományosan maradi szemléletétől és módszereitől, s a felvilágosult reformok alapjában véve konzervatív rendszerében a feudalizmus bomlását és a kapitalizmus kialakulását segítette elő. * A Körös —Maros közének XVI —XVII. századi történetét tárja az olvasó elé Virágh Ferenc ügyes összefoglalása: Török hódoltság Gyula térségében (Békéscsaba. 1960. 103 1.). A nyomtatásban megjelent munkák alapján szól a Gyula váráért vívott harcokról, majd ismerteti a hódoltság alatti életet, a jobbágysorsot, a gazdasági és művelődési viszonyokat. Virágh egy másik kiadványa: Krónikák és históriás énekek a törökkori Körös —Maros közéről (Békéscsaba. 1961. 84 1. Békéscsaba város V. B. kiadása) a korabeli verses históriák ós krónikás leírások szövegét szólaltatja meg, olvasókönyvszerűen, jó magyarázatokkal. — A török hódoltság alól felszabadult terület betelepülése, újraépülése, majd a kuruc szabadságharcban való részvétele a tárgya Virágh Ferenc harmadik munkájának: II. Rákóczi Ferenc szabadságharca a Körös — Maros közben (Békéscsaba. 1962. 127 1. Békéscsaba város Tanácsa V. B. kiadása). Ebben a munkájában már kiadatlan, levéltári anyagot is használ a szerző, főleg a jobbágyság terheinek, sorsának megrajzolásában, s eredményei értékesen egészítik ki eddigi tudásunkat. Mindhárom kiadványt egykorú képek és iratok fényképei díszítik. *
