Századok – 1963

Történeti irodalom - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség jogtörténeti vonatkozásai (Ism. Székely György) 873

TÖRTÉNETI IRODALOM HORVÁTH PÁL: A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG JOGTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1960. 283 1.) Az ízléses kiállítású könyv olvasója kettős örömmel teheti le kezéből Horváth Pál munkáját: a magyar marxista egyetemes jogtörténetírás úttörő, érdemleges monografikus feldolgozását tanulmányozhatja, s egyben egy fiatal tudós pályájának biztató kezdetét bizonyító alkotást forgathatott. Horváth munkája betöltötte sokoldalú feladatát. Ezek a megállapítások a könyv hazai és külföldi (Csehszlovákia, NDK) jogászi fogadtatásával egybeesnek, mutatva, hogy a szerző a jogtudományt és a történetírást egyaránt érdeklő témát választott és dolgozott fel sikerrel. > Horváth munkájának külön részét (I. fejezet) is alkotja, de egészét is átszövi a tudománytörténet. Ennek irodalmunkban szokatlanul sokoldalú elemzését nyújtja a polgári történetírói iskolák, nézetek s-a leglényegesebb szocialista irodalom feltárásával. Ezek első csoportjában ismerteti a délszláv nagycsaládokra vonatkozó korai magyar irodalmat is (7. 1.). Ide volna kapcsolható egyes baranyai vidékek magyar lakosságánál a i XIX. század derekáról ismert nagycsaládi életforma is, amit Hölbling Miksa jegyzett fel. (Vö. ifj Kodolányi János : Baranya népe. A Baranya. Szerk. Kolt'a János, Pécs. 1958 c. I gyűjteményes kötetben, 122—123, 126.1.) A tulajdonképpeni földközösségre vonatkozó egyetemes polgári irodalom (pl. O. Chr. Olufsen, A. Haxthausen, G. L. Maurer, G. Hanssen, A. Miaskovski, К. Lampreeht, О. Gierke, M. F. Vlagyimirszkij-Budanov, P. Vinogradov, M. M. Kovalevszkij, M. P. Pavlov-Szilvanszkij) mély elemzése eredményeképpen az eddiginél jobban megérthetjük Engels ismert megállapításának a kor haladó felfogásában elfoglalt helyét Ós továbbmutató jelentőségét: „Valamennyi, vagy csaknem valamennyi nép őstörténetében két természetszerűen keletkezett tényező uralkodik: A nép rokonság szerint való tagozódása és a föld köztulajdona" (A német parasztháború. Bp. 1949. 153. 1.). A svájci alpesi gazdaságra és közösségi formákra a szerző még többször visszatér Miaskowski értékelése után is (pl. szemléletesen a 121—122. l.-on). Felfogása és datálása alátámasztására hadd említsük meg, hogy XIII. századvégi oklevelek a berni Alpok használatának szabályozásakor kifejezetten tejgazdaságra utaló adatokat tartalmaznak: tehenek borjaikkal, juhok bárányaikkal; sajttized, báránytized (O. Tschumi : Die Anfänge der schweizerischen Alpwirtschaft. Jahrbuch des Bernischen Historischen Museums in Bern. XVI. évf. 66. 1.). Külön kiemelhető, hogy miközben sok teret szentel Horváth a nálunk ismertebb germán Mark-közösségek irodalmi bírálatának, nagyon sok ismeretlen (s a magyar történeti tudatba a maga korában is alig eljutott) anyagot elevenít fel a szláv falusi földközösség történeti értékeléseiből, főleg az orosznyelvű irodalom alapján. Ez utóbbinak áramlatait, irányait irodalmunkban egészen újszerűen taglalja. A polgári és marxista (Marx, Engels, Plechanov, Lenin) nézetek XIX—XX. századi harca mellett a szerző helyesen szentelt figyelmet azoknak a polgári történet- és jogtörténetíróknak is, akik a klasszikussá lett polgári eredmények, forrásszerű megállapítások mellett becsülettel, ha nem is teljes következetességgel kitartottak Numa Denis Fustel de Coulanges, V. I. Szergejevics, majd Max Weber, Alfons Dopsch és iskolája történetietlen felfogásával, a régi polgári történetkutatás eredményei ellen indított (noha egyre inkább a tudományos szocializmusra sújtani kívánó) támadásaival szemben. Ennek különösen nagy a jelentősége a földközösség korábban vallott elsődlegessége (eredetisége) vagy a földközösséget megelőző földmagántulajdon vitakérdéseiben. A munka a polgári tanítás dopschi fordulatába eső irodalomból csak futólag (89, 103, 131, 234. 1.) említi F. Lütge felfogását, aki régóta a korai magántulajdon egyik apologetája. Vele különösen azért érdemes polemizálni, mert az 1945 utáni német polgári történetírásnak is tekintélye, aki a földközösségi rend germán eredete ellen ismételten is fellépett: szerinte csak a földterület megszűkülése nyomán bekövetkezett szabályozások nyomán utólag keletkeztek a földközösségek szabadparaszti és földesúri földön (Deutsche Sozial- und Wirtschaft-