Századok – 1963
Közlemények - Soós Pál: Szabó Ervin hagyatékából 831
838 SOÓS PÁL legnagyobbrészt mégsem a nagy tömegek számára íródtak, viszont a magyar értelmiség többségében ért németül, és talán előnyben részesítené a,z eredetiben való olvasást. Vagy talán tévednék? Mindenesetre a feladat, melynek nekivágott, éppen olyan nehéz, mint elgondolkoztató. Ismertetéséi megkaptam. Hálás köszönet érte. Az ilyesminek mi mindig nagyon örülünk. Szívélyes üdvözlettel K. Kautsky 4. Berlin-Friedenau 1903, II. 24. Kedves elvtárs! Leveleink keresztezték egymást. Éppen most kaptam meg az ön Marx—Engels kiadásának tervét, mellyel nagyjában egyetértek. Csupán néhány részletével kapcsolatban teszek kifogást. Megértem, hogy ön a Komm. Kiáltvánnyal akarja kezdeni. Valóban ez minden tekintetben méltó kezdet. De van még néhány írás a korábbi irodalomból, melyeket érdemes lenne újból kiadni. Ilyen például a „Szent Család"-ból a francia materializmusról szóló fejezet. Ezt én egy bevezetéssel kiadtam a N. Zt.-ban 1885. 385. I. Ezenkívül az első kötetben hiányolom Engelsnek a badeni felkelésről szóló tanulmányát. Ezzel szemben viszont el lehetne hagyni az „Osztályharcok Franciaországban" című részt, amely nagyrészt megvan a „Brumaire 18"-ról szóló részben. Én csupán Engels előszavát közölném, de azt is csak a harmadik kötetben, mint az egésznek a befejezését. Ha ön a Komm. Kiállv.-al kezdi, Engelsnek az előszava megfelelő befejezését képezi annak a fejlődési szakasznak, melyet a Komm. Kiáltv. vezet be. Engelsnek a „Német Parasztháború"-ját is el lehetne hagyni, mivel az lényegében csak Zimmermann ,,Parasztháború já"-пак a kivonata. A munkának inkább propagandisztikus, mint tudományos értéke van, ezért alkalmasabb volna kiadni, mint külön brosúrát. A második kötetbe fel lehetne venni azt a jellemzést, — hiszen h magyarok számára érdekes — , melyet Marx a „Herr Vogt"-ban Kossuthról és Klapkáról adott, 121—130. I. és a bevezetés, 190. I. A harmadik kötetbe még mindenesetre be kellene venni Engels cikkét a cárizmus külpolitikájáról (N. Z. 1890, 145. I.). Ugyancsak jó lenne bevenni a Védővám és szabadkereskedelem c. cikkét is, N. Z. 1888, 289. I. Végül az Osztályharcok-hoz írt előszavának kiegészítéseként megjelent cikkét : A szocializmus Németországban címmel. N. Zt. 1891/92, I. 580. I. Jóllehet ez a cikk néhány pont jában fantasztikus, de világosan bizonyít ja, hogy a szóbanforgó előszó egyáltalán nem revizionista módon vélekedett. A kettő szorosan összetartozik. Nagyon meglepett a könyv olcsó ára. Félek, hogy így nem fogja megtalálni a számítását. Annál jobban fogok örülni, ha nincs igazam. Magától értetődően a legnagyobb sikert kívánom vállalkozásához. Pártüdvözlettel az ön K. Kautskyja Leopold urat szívesen látom. Még egyet : ön közölni akar még egy cikket : az Erfurti program kritikáját. Kérem önt, nehogy abba a hibába essék, mintha itt az erfurti pártkongresszus által elfogadott program kritikájáról lenne szó. Engels ezt a programot teljesen helyeselte. A kritika közli azt a tervezetet, amelyet a pártvezetőség előterjesztett és amelyet Erfurtban visszavontak, hogy helyette elfogadják az enyémet, melyet Engels is helyeselt. A pártvezetőség tervezetét közölte a N. Zt. 1890/91. 2. sz.-a. 806. I. * 5. Berlin-Friedenau 1904, II. 23. Kedves Elvtárs! Az Ön kérdései meglehetősen sok időt vesznek igénybe, s először ma jutottam el odáig, hogy azokra válaszoljak. Ön azt kéri tőlem, hogy a N. Zt.-ban válaszoljak, Azonban, ha ott tenném, alaposan meg kellene indokolni, s erre pedig nincs elég időm. Tehát csak egy pár megjegyzést teszek.
