Századok – 1963

Közlemények - Soós Pál: Szabó Ervin hagyatékából 831

SZABÓ EB VIN HAGYATÉKÁBÓL 833 azonban már téved, hogy tagadja a jövedelemelosztás szerepét az osztályellentétek össze­ütközésében, amelyet viszont Szabó Ervin valóban egyoldalúan hangsúlyoz. A kérdés helyes megoldását pedig már Marx megadta, amikor leszögezte, hogy az elosztást nem lehet a termelés módjától függetlennek tekinteni, s hogy az osztályok elkülönülésének döntő alapja a termelés dologi és személyi feltételeinek a birtoklása. Végeredményben mindezeket a tényezőket — megfelelő dialektikús összefüggésükben — vette számba Lenin is, amikor a következő pontos, tudományos meghatározását adja a társadalmi osz­tály fogalmának: ,,Osztályoknak nevezik az embereknek nagy csoportjait, amelyek a társadalmi termelés történelmileg meghatározott rendszerében elfoglalt helyük, a termelőeszközökhöz való (nagy­részt törvényekben szabályozott és megrögzített) viszonyuk, a munka társadalmi szervezetében játszott szerepük, következésképpen tehát a társadalmi javak rendelkezésükre álló részének megszerzési módjai és méretei tekintetében különböznek egymástól. Az osztályok olyan ember­csoportok, amelyek közül egyik eltulajdoníthatja a másik munkáját annak következtében, hogy a társadalmi gazdaság adott rendszerében különböző a helyzetük."'1 Szabó Ervin hibája az, hogy nem fejti ki a jövedelemelosztás és a termelési mód dialek­tikus összefüggéseit. Marxista irodalmunk méltán hangsúlyozza, hogy Szabó Ervin „Marx ós Engels Válogatott Müvei"-nek kiadásával elévülhetetlen érdemeket szerzett az első világháború előtti magyar munkásosztály ós a szocializmus iránt vonzódó értelmiség marxista nevelé­sében. Alapos kritikusa, Révai József is elismeri, hogy Szabó Ervin minden hibájával és fogyatékosságával végső soron pozitív alakja a magyar forradalmi gondolat és a magyar munkásmozgalom fejlődésének, s nem véletlen, hogy Szabó Ervin úgy él az elméletileg képzettebb munkások emlékezetében, mint a forradalmi szocializmus, a marxizmus tanítója.8 Mindezt elsősorban a „Válogatott Művek"-nek tulajdonítja. A levelekből kiderül az az eddig kevéssé ismert tény, hogy — más neves szocialisták között9 — a szá­zadeleji magyar munkásmozgalom e legfontosabb ideológiai dokumentumának a születé­sénél ott bábáskodott maga Kautsky is. Szabó Ervin már könyve tervezésénél kikérte véleményét és a szerkesztés folyamán többször is fordult hozzá tanácsokért. Hiszen Kautsky valóban alapos, nemzetközi tekintélyű ismerője, mintegy hivatalos magyarázója volt Marx és Engels összes műveinek, legalábbis a századforduló idején. Kautsky eleinte igen szkeptikusan nyilatkozott a tervről. Aggodalmait részben indokolták azok a valóban zavaros viszonyok — első levelében céloz is erre —, melyek akkoriban a magyar szociál­demokrata pártban és ideológiájában uralkodtak. Minden mentegetődzése ellenére azon­ban az is nyilvánvaló a leveleiből, hogy Kautsky, részben a magyar viszonyok kellő isme­retének a hiányában, lebecsülte a magyar munkásosztályt és mozgalmának érettségi fokát, s nem értette meg teljesen Szabó Ervinnek a kiadással kapcsolatos célkitűzéseit és szándékait sem. Jellemző, s már nem a forradalmi marxistához méltó megnyilatkozása volt az a megállapítás, hogy a Szabó Ervin által kiadásra tervezett Marx és Engels művek — melyek közt első helyen szerepelt a Kommunista Kiáltvány — „legnagyobbrészt még­sem a nagy tömegek számára íródtak", s legfeljebb csak az értelmiség körében számít­hatnak olvasóközönségre. Szabó Ervin könyvének előszavában a következőket írja: „Marx és Engels müvei ezen gyűjteményének főcélja, hogy a magyar olvasóközönség­nek bemutassa a szocializmus általuk alkotott rendszerét : a marxizmust . . . hogy mindaz az új és sajátos, amit Marx és Engels a szociológiában, filozófiában, közgazdaságtanban, történetírásban, politikában alkottak, lehetőleg legjobb és legjellegzetesebb műveik által kép­viselve legyen. Másodsorban arra tekintettem, hogy a gyűjtemény közönségének javarésze olyanokból alakul, akik számára Marx és Engels némely műve akár előképzettségük hiányossága, akár a nehéz tudományos munkák élvezetét lehetővé tevő külső viszonyok nyomo­rúsága miatt szinte megközelíthetetlen . . . Másrészt meg vagyok győződve, hogy nincs a gyűj­teményben egyetlen darab sem, melyet intelligens munkás meg nem érthetne, . . . talán nem rossz szolgálat Marx és Engels emlékének sem, hogy a magyar földműves­munkásságot, amelynek körében munkáik ezen kiadása kétségtelenül sok . olvasót talál majd, . . . ezen az úton eleve közelebb igyekeztem hozni a mesterek idegenebb és megértésre nehezebb műveihez."1 0 (Kiemelések tőlem — S. P.) Mindebből világos, hogy Szabó Ervin és Kautsky szempontjai ellentétesek, s Szabó Ervin mindenekelőtt a magyar munkásosztály és nem csupán a marxizmus iránt érdeklődő értel­miség számára adta ki a „Válogatott Művek"-et. Az ő forradalmi hitét dicséri, hogy köny-1 Lenin : Marx, Engels, marxizmus. Bpest, Szikra. 1948. 369. 1. 8 Révai J. : i. m. 49, 73. 1. » Itt mindenekelőtt Mehring, Plechanov, Lafargue és Lagardelle nevét említhetjük. 1Л Szabó E. : Marx és Engels Válogatott Művei. Népszava. Bpest. 1906. I. к. X—XI. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents