Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810
AZ ÓZDI VASMŰ TÖRTÉNETE II. 811 vénytelen szavazatot adtak le.10 1 Annak ellenére, hogy a gyárban több volt az MKP tagjainak a száma, mint az SzDP-nok, ez utóbbi befolyása mégis erősebbnek bizonyult, mert szervezettebb volt a gyárban, mint a kommunista párt.10 2 Az üzemi bizottságnak 20 rendes és 19 póttagja lett.10 3 A rendes tagok közül 9 э szociáldemokrata párt, 7 a kommunista párt tagja, 4 pedig pártonkívüli tisztviselő, a póttagok közül 8 a szociáldemokrata párt, 7 a kommunista párt tagja, míg 4 pártonkívüli tisztviselő volt. A szavazatszedő bizottság elrendelte, hogy az üzemi bizottság első alakuló ülését 1945. március 29-én, délután 3 órakor tartsa meg, s tagjai a Nemzeti Bizottság elnökének kezébe tegyék le a fogadalmat.104 Március 29-én az üzemi bizottság valóban megtartotta alakuló közgyűlését. A megválasztott rendes és póttagok közül összesen 32-en jelentek meg.105 ' Az üzemi bizottság tagjai a Nemzeti Bizottság őket üdvözlő elnöke, Mauks Miklós kezébe letették, a fogadalmat, s ezzel az aktussal az üzemi bizottságot beiktatták funkciójába. Az üzemi bizottság és a nemzeti bizottság között hatalmi kapcsolat nem állott fenn. A korelnök javaslatára az üzemi bizottság elnöke, elnökhelyettese, az igazoló és fegyelmi, valamint az ellenőrző bizottság megválasztására került sor. A jegyzőkönyv szerint ,,az üb. tagjai Kubancsik István, és Kollárik János tagokat jelölik az elnöki tisztségbe. Csépányi Kömi István titkos szavazást kér. A korelnök elrendeli a titkos szavazást. . . A megejtett titkos szavazás Kubancsik Istvánt választja meg elnöknek. Kubancsik István elnök megköszöni az üb. bizalmát és Ígéretet tesz, hogy minden erejéből az üb. hasznos és súlyos felelősségteljes munkáján fog dolgozni."106 A jelen* levő 32 szavazó közül 11 volt a kommunista párt, 15 a szociáldemokrata párt tagja, hatan pártonkívüliek voltak. Kubancsik István kommunista volt. Népszerűsége a termelési bizottság elnöki funkciójában végzett kiemelkedő munkáján nyugodott. Jelölése, majd megválasztása az MKP befolyását is tükrözte a megválasztott üzemi bizottság tagsága körében. > Elnökhelyettessé egyhangúlag Kollárik Jánost, egy baloldali meggyőző-I désű, a munkásokkal jó kapcsolatot tartó műszaki tisztviselőt választották meg.10 7 Az üzemi bizottság az igazoló és fegyelmi bizottság megválasztása után úgy döntött, hogy két—három függetlenített tagja legyen. Ezután meghallgatta az igazgatóság munkájának ellenőrzéséről szóló jelentést. A beszámoló szerint ,,a gyár vezetősége a koksz beszerzésére nem tett semmi lépést, Pécsre kell menni megpróbálni kokszot szerezni. A fő cél ma minél kevesebb anyaggal, minél több munkát végeztetni. Korszerű gépeket kellene beszerezni, de a vezérigazgatóság. . . személyesen kijelentette, hogy a nagy beruházást kerülni kell. Az orosz rendeléseket nem kezelik kellő lelkiismeretességgel. A gyár vezetőségében visszamaradt fasisztákat igyekeznek megvédeni. Igaz, hogy 101 Uo. юг P I Arch. 2/5-16 (Borsod II. 18.) Nógrádi Sándor 1945. jún. 14-i beszámolója. 103 OL RMSV Rt. vez. ig. lev. 1945-46. 279. dosszié. Választási jegyzőkönyv. Iratok ... — A jegyzőkönyv csupán 18 póttag nevót közli. Viszont a március 29-i üzemi bizottsági alakuló ülés jegyzőkönyve szerint a választási jegyzőkönyvvel ellentótben az üzemi bizottságnak nem 18, hanem 19 póttagja volt. 105 Uo. los uo. — Iratok . . . 10e Uo. 10 ' Uo. 5 Századok 1963/4
