Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
KÜZDELEM A TEKVGAZDASAGÉIÎT 81 A közvéleményben azonban — a kisgazdáknak a munkáspártok javaslatával szembeni kritikai kampánya láttán és hallatán — joggal merült fel a kisgazdaterv megismerésének az igénye. A kisgazda-sajtó Ígéretekkel és dicsekvéssel nem is fukarkodott. „A hatalmas terv részleteit, amelyek helyenként meglepő szenzációkkal és forradalmi elgondolásokkal fognak szolgálni — írta a Kis Újság —, a legrövidebb időn belül nyilvánosságra hozzák."'5 5 A meglepő szenzációkat és forradalmi elgondolásokat szolgáltató terv azonban az ezt követő négy hétben még mindig nem látott napvilágot, annak ellenére, hogy április 21-én Rákosi levélben is felszólította Nagy Ferencet tervja.vaslatuk ismertetésére.5 6 Midőn a 3 éves terv kérdéseit tárgyaló pártközi értekezlet 1947. április 23-án összeült, a kisgazda-tervj avaslat még mindig nem vált a koalíciós partnerek előtt ismeretessé. Az első ülésen Berei, a kommunista párt delegációjának vezetője5 7 ismét felvetette a kérdést: van-e a kisgazdapártnak terve? Készült egy beruházási terv — hangzott Rácz Jenő válasza —, amelyet azonban ő még nem ért rá átvenni. így inkább a tervgazdálkodás formuláiról való elmélkedésbe kívánt bocsátkozni. Miután Berei, majd a szociáldemokrata párt részéről Vajda Imre és a parasztpárt részéről Erdei Ferenc is a kisgazdapárt tervét kérték, a kisgazda-küldöttség tagjai, Varga István, Bárányos Károly — hangoztatva, hogy van kisgazda-terv — a finanszírozás részletkérdéseinek feszegetésével kívánták az alapkérdéseket megkerülni. Az ülés már vége felé tartott, midőn előkerült a kisgazda-terv, melyet Harmathy Lajos ismertetett. Forradalmi elgondolást aligha lehetett benne találni, és meglepő szenzációt is csak az okozott, hogy a sajtóban nagy dérrel-dúrral beharangozott „hatalmas terv" nem egészen két oldalas feljegyzéssé zsugorodott össze, mely a mezőgazdaság bizonyos kívánságait összegezte.5 8 A kisgazdaterv valójában tehát csak a párt vezetőinek és sajtójának fantazmagóriája volt. Célját csupán a tömegek félrevezetése, a munkáspártok konstruktív javaslatainak akadályozása képezte. De a pártközi értekezleten történtek megmaradtak a politikai élet kulisszái mögött, s a kisgazdapárt egyáltalán nem zavartatta magát abban, hogy sajtójában meghamisítsa a történteket. A Kis Újság április 25-i száma úgy számol be a pártközi értekezletről, mintha ott már érdembeni tárgyalások lettek volna, s a kommunista sajtónak és a Baloldali Blokk tárgyalásán résztvett képviselőinek kellett nyilatkozatukban leleplezniük, hogy nem sikerült a kisgazdapárt részéről tervjavaslatot kapniuk.59 Javaslat helyett azonban a kisgazda sajtó újabb támadást indított a 3 éves terv ellen. Acsay László képviselő „Totális vagy irányított gazdálkodás" című cikkében számos részletkérdésben bírálva a munkáspártok javaslatát, saját elképzeléseit — melyek nagyrészt egybeestek a kisgazda vezetés véleményével — a következőkben összegezte: 1. deklarálni kell, hogy a magántulajdon elve alapján áll az ország; 2. irányított gazdaság kell és nem tervgazdaság; 3. helyteleníti a gazdagok további megadóztatását; 4. ehelyett 55 Kis Újság, 1947. márc. 22. 06 P. I. Arch. 2/9. 13. 67 A pártközi tárgyalásokon résztvevő delegációk vezetői: MKP: Berei Andor; SzDP: Timár László; kisgazdapárt: Rácz Jenő; parasztpárt: Farkas Ferenc. 68 A pártközi értekezletek teljes jegyzőkönyve: P. I. Arch. 2/9. 13. dosszié. 1947. ápr. 23-i ülés. 59 Szabad Nép, 1947. ápr. 26. 6 Századok
