Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
802 LACKÓ MIK LÖS tási Alap" megteremtésére. Az 1937 nyarán kezdeményezett, fegyverkezést és hadseregfejlesztést célzó előkészítő munkák ugyan közvetlenül a felső uralkodó körök külpolitikai és gazdasági érdekeit szolgálják, de egyben a szélső jobboldal „kibékítésének" a vonalába is illeszkednek. Más intézkedések — a minimális munkabér megállapításáról s a munkaviszony szabályozásáról szóló rendeletek — a szociális feszültség enyhítésére s a természetesen továbbra is fő veszélyként értékelt baloldali mozgalmak megelőzésére, de egyben a fasiszta demagógia tömeghatásának a visszaszorítására is irányulnak. Végül: e lépéseket néhány „közjogi" törvény tető alá hozásával egészítik ki (a kormányzó és a felsőház jogkörének kiterjesztése). E törvények tovább fokozzák az egész rendszer diktatórikus, antidemokratikus vonásait, már előre újabb reakciós korrekciókkal bástyázzák körül a készülő új, titkos választójogi törvényt, — anélkül, hogy bármiféle komoly biztosítékot jelentenének a szélső jobboldal térnyerésével szemben. Ez az egész politika csak egy irányban mutatkozik hatásosnak, amiben teljes az Uralkodó osztályok különböző rétegeinek és irányzatainak az egysége: a baloldali, demokratikus mozgalmak elleni küzdelemben. A kommunisták üldözése, a szociáldemokrata szervezetek vesztegzár alá helyezése tovább fokozódik, s kiegészül a falukutató írók elleni hajszával. De a többi célt az uralkodó köröknek nem sikerül elérniök. Az „úri" szélső jobboldalt a kapott engedmények nem elégítik ki, a belső szociális ellentétek nem enyhülnek, a nyilasokkal szemben alkalmazott intézkedések gyengék és következetlenek, — mindez alkalmas talaj a nyilas-fasiszta mozgalom további erősödésére. * A NAP betiltása, Szálasi és aktivistáinak letartóztatása , szabadon bocsátása, majd Szálasi újbóli bíróság elé állítása 1937 júliusában — csak átmeneti megtorpanást idéznek elő a magyarországi nyilas mozgalomban. Sőt, a hatósági eljárások, a sajtó nagy hírverése egyenesen hozzájárul Szálasi és mozgalma tekintélyének további növekedéséhez a fasziszta csoportok körében. Tovább folyik a mozgalom „radikális"-anarchista szárnyának az agitációja; a nyilas csoportok utcai tüntetései, provokációi, baloldali munkások és zsidók elleni terror-akciói szaporodnak.9 5 Amikor Szálasit egy rövid időre ismét letartóztatják, az „Első Szociálnacionálé Végrehajtó Bizottsága" e szavakkal fordul a „Magyar Testvérekhez": ,,. . .Míg idekinn ünnepet tartanak a feudál szabadzsákmány nagytőkései és azok csatlósai, ugyanakkor egy rab rács mögött erős akarattal, nyílt tekintettel néz a messzeségbe."9 6 Szálasi a mozgalom „úri"táborához más hangon szól: teljes fegyverbarátságot követel Német- és Olaszországgal, a zsidókérdés radikális megoldását ígéri és újra megismétli: 95 így kerül sor 1937 júniusában a szociáldemokrata párt hűvösvölgyi népünnepélye elleni revolveres nyilas merényletre; fasiszta suhancok Balaton menti és rómaiparti provokációira; a nyilas garázdálkodásra válaszul szept. 17-ón kommunista és szocialista ifjúmunkások fellépésére a Tompa utcai nyilasgyűlés ellen. — Népszava, 1937. jún. 29., szept. 18. ós Sombor-Schweinitzer : i. m. 18. 1. 98 „Magyar Testvérek !" Az Első Szociálnacionálé V. B. röpirata. OL. BM. Szálasiper. 2. tekercs.
