Századok – 1963
Tanulmányok - Barta István: Felsőbüki Nagy Pál és a bécsi kormány 747
752 Il A j',T A ISTVÁN nemzetközi helyzetet csupán arra akarta felhasználni, hogy a kormány kívánságainak teljesítése ellenében némi előrelépést harcoljon ki a nemzeti mozgalom egy-két területén. így a megkoronázandó V. Ferdinánd hitlevelébe az ellenzék be akarta vetetni a király tanácsadóinak felelősségét, a papírpénz megszüntetését, Galicia bekebelezését, a király Magyarországon lakását; az újoncok megajánlásához hozzá kívánta kapcsolni, hogy a magyar ezredekben csak magyar tiszteket alkalmazzanak; az országgyűlési iratváltások magyarnyelvűségének gyakorlatba vétele után törvénybe akarta iktattatni, hogy a királyhoz intézett feliratok és a királyi válaszok nyelve is magyar legyen stb. Mindezeket a követeléseket azonban az ellenzék heves viták után sem tudta megvalósítani, s hogy ez így történt, hogy ezek a kérdések végül is a kormánynak kedvező formában oldódtak meg, abban — látni fogjuk később — Nagy Pálnak jelentős része volt, A kérdések körüli viták többnyire az ő érvelése nyomán vettek a kormány számára kedvező irányt, s a közvélemény csodálkozással vette tudomásul, hogy a kormány korábbi rettenthetetlen ellenfele fontosnak tűnő alkotmányos és nemzeti kérdésekben a kormány kezére jár.14 Ekkor már több-kevesebb nyíltsággal kezdtek beszólni Nagy Pál és a kormány kapcsolatairól, a közvélemény ítéletét tükröző pasquillusirodalom pedig egyértelműen a kormánypártiakhoz sorolta őt.1 5 A nemzeti és társadalmi reform szempontjából rendkívül fontosnak ígérkező 1832-i országgyűlésre Sopron megye ismét Nagy Pált küldte követeként Niczky János alispán társaságában. Az egykori ellenzéki vezér ekkor már nemcsak az előző országgyűlésen szerzett gyanakvást ós bizalmatlanságot vitte magával útravalóul Pozsonyba, hanem újabb tápot is adott a közvélemény bizalmatlanságának: 1832 tavaszán ugyanis a kormány megbízásából elvállalta a csődbejutott Pálffv Ferenc gróf tekintélyes birtokainak zárgondnokságát. A jelentős anyagi előnyökkel járó zárgondnokságokat a kormány korábban is nem egyszer használta már fel politikai szolgálatok jutalmazására, s az ellenzék a kinevezéssel igazolva látta az előző országgyűlésen szárnyra kelt híreszteléseket Nagy Pál és a kormány kapcsolatairól. Nagy Pál 1832 — 36 közötti országgyűlési magatartása nem mutat egyértelműen arra, mintha ő valóban elkötelezte volna magát a kormánynak. Az országgyűlés legfontosabb tárgyát, az úrbéri törvényjavaslatokat illetően Sopron megye haladó utasítást adott követeinek, s ennek megfelelően Nagy Pál lelkesen együtt harcolhatott a haladó ellenzék legjobbjaival — Kölcseyvel, Bezerédyvel, Deákkal, Beöthy vei, Balogh Jánossal, Prónayval, Borsiczkyval, Somssich Miklóssal — a jobbágysors javításáért. Az sem okozhatott különösebb feltűnést, hogy amikor az országgyűlésen elkészült úrbéri törvények szövege körül már a király és a rendek között folyt a vita, a nem elvi jelentőségű, ele a jobbágy számára azonnali, tényleges anyagi hasznot jelentő kérdésekben — mint az irtások, a legelő, a pálinkafőzés, a bormérés, a faizás, 14 Vö. Horváth M. előadásával, i. m. I. köt. 220. s köv. 1. 15 Egy az összeg követet jellemző verses felsorolásban pl. Nagy Pál nevéhez az alábbi sorok kapcsolódnak: „Pali, Pali, szép hiredet moslékkal fecselted bó Hogy, hogy, hát csak spion volnál, és színnel sem magyar többé? Eddig tisztelt képed mássát falamról leszakasztom S ha felveszed, ha nem veszed, árnyékszókre akasztom." Akacl. Könyvt. kézirattára, Pasquilli diaétales. Jogt. Orszgy. 4r 24. sz. 206. 1.
