Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 647
AZ ÓZDI VASMŰ TÖBTÉNETE 657 tikai irányvonalát, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját, a megalakult koalíció jellegét, s felhívták a résztvevők figyelmét a politikai irányvonal következetes betartására. Jelentőségéhez mérten került szóba az egyik legfontosabb kérdés, a két munkáspárt akcióegysége is.55 December 26-án a délutáni órákban mindkét párt megtartotta alakuló ülését. A kommunista párt a gyár legényszállásának egyik szobájában, a szociáldemokrata párt a Munkás-otthonban. A munkáspártok megalakításának előkészületei már a felszabadulás első napjaiban megkezdődtek, s így az alakuló gyűlésen mindkét pártba 60—70-en kérték felvételüket. Mindkét gyűlésen ismertették a párt célját, politikai irányvonalát, s azokat a politikai feladatokat, melyek a párt tagjaira hárultak. Ezután mindkét alakuló ülés megválasztotta — az MKP 5 tagú,56 az SzDP 12 tagú5 7 -— vezetőségét. A vezetőségek mellett több tagból álló szervező bizottságokat hoztak létre, melyeknek az volt a feladatuk, hogy a pártszervezés munkájában a pártvezetőségeknek segítséget nyújtsanak. Kijelölték azokat is, akik az ifjúság szervezésével foglalkoztak. A két párt nem külön ifjúsági szervezet, hanem párton belüli ifjúsági tagozat megalakítását határozta el.5 8 A kommunista és a szociáldemokrata párt nem gyári, hanem területi szervezetként, mint a két munkáspárt ózdi szervezetei alakultak meg. A pártok megalakulása után nagy erővel indult meg a pártszervezés munkája, amelyben a politikai tartalmú nevelés volt az •elsődleges. A kommunista párt vezetői elsősorban a segédmunkások, a szociáldemokrata párt vezetői a szakmunkások között folytatták a szervezést. A kommunista párt létszáma január végén 2000 körül volt.5 9 A szociáldemokrata pártnak az 1945. február 18-i jelentése szerint 1500 tagja0 0 volt. A két munkáspárt létszámának növekedése azonban csak részben tükrözte a munkások körében végbement politikai változást. A létszám növekedése nem volt arányban azzal a fejlődéssel, amit egyes munkások megtettek. A gyors létszámemelkedés nem volt megalapozott, veszélyeket rejtett magában. Olyan elemek is e pártokhoz csapódtak, akik lejárathatták a pártok tekintélyét. Az MKP Észak-kerületi Titkársága ezért utasította az ózdi pártszervezet vezetőségét, hogy a pártot tisztítsa meg az oda nem való elemektől.6 Í Ennek volt a következménye, hogy 1945. március 1-én a párt létszáma 1190 főre csökkent.6 2 Az SzDP is hasonló jellegű, bár a szükségesnél kisebb mértékű akciót hajtott végre. A pártok megalakulása után nem sokkal, szociáldemokrata kezdeményezésre, létrehozták a szakszervezetet. A szakszervezet vezető-55 Antalközi József, Kubancsik István, Kubancsik László, Leniczky Gyula és Mauks Miklós személves közlése alapján. 56 Az 5 tagú vezetőség 4 tagját, Antalközi Józsefet, Kubancsik Istvánt, Leniczky Gyulát és Petrái Lajost illetően azonosak voltak a közlések, ötödik tagként azonban Moravcsik Lajost, Nagy Sándort, Pál Károlyt, illetve Vörös Józsefet említették. 67 A 12 tagú vezetőség tagjai: Bobik István, Bobák Pál, Jávorcsik József, Jergel Vilmos, Kökény László, Kubancsik László, Mauks Miklós, Moravcsik József, Nagymenygyi György, Orbán Lajos, ifj. Petykó Dezső és Szántó György lettek. (Jávorcsik József, Kubancsik László, Mauks Miklós ós Hellebrandt József személyes közlése alapján.) 58 Antalközi József, Blaskovits Ferenc, Hellebránd József és Kubancsik László személyes közlése alapján. 59 Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban PI Arch.) 2/5—16 (Borsod II—11.) Miskolci Területi Bizottság 1945. máj. 17-i jelentése. 60 Uo. 53. 3—41. 61 Uo. 2/5—16 (Borsod 11—11.) Miskolci Területi Bizottság 1945. máj. 17-i jelentése. 62 Uo. 2/5—16 (Borsod III. 3).
