Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
BUCKLE ÉS A MAGYAR POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 62Ö György Aladár úgy vélte, hogy Buckle művének lefordítása áldásos hatással lesz a magyar történetírásra. Am a hivatalos magyar történetírás, mire a „History of Civilisation in England" teljes szövege magyarid megjelent, nem vett róla tudomást. A Századok György Aladár fejtegetéseire is csupán elvakult, durva, György „communisztikus elveit" ostorozó közleménnyel felelt. A közlemény megfogalmazója, Thaly Kálmán a nemzeti értékek védelme nevében fordul a fejlődés egyetemes törvényszerűségeit hangsúlyozó felfogással szembe. De e „nemzeti értékek" akkor, az ő értelmezésében valójában egyetlen osztálynak, a köznemességnek széthulló kincsei. Történetszemléletük társadalmi vetületét Buckle remek pillanatképben örökítette meg: „De amint a múltba pillantanak, a letűnt régi jó időben sok vigaszt találnak. Látnak időszakot, melyben dicsőségükkel nem versenyezhetett senki. Es ha családfájukat, címereiket és jelvényeiket tekintik, ha meggondolják vérök tisztaságát, elődeik ősiségét — ebben oly vigaszt lelnek, mely kárpótlást nyújthatna a jelen kellemetlenségeiért."55 A magyar történetírás, amelyben új erőre kapva erősödnek meg a feudális szemlélet jegyei, nem tűri a feudalizmus semminemű kritikáját. A történetírás hivatalos köreiben, a Társulat vagy az Akaclémia körül csoportosult történetírók között egyre inkább elszigetelődnek azok, akik a Buckle által is hangoztatott nézetek jegyében próbálják kimérni a magyar történetírás útjait. Horváth Mihály 1872-ben még határozottan a háborúkkal, a hatalmasok belviszályaival szemben az ipar és kereskedelem fejlődésében, a városi életben látja a történelmi haladást hordozó erőt. A politikai küzdelmek meddők, a fejlődés emelői az eszmék, felfedezések, székhelyei a műveltséget szétsugárzó iskolák — mondja a Történelmi Társulat szepesi kirándulását megnyitó elnöki beszédében.56 Salamon Ferenc 1873-ban a történetírás hazai gyakorlatát elavultnak tekinti. Bár szemére veti Bucklenek, hogy lekicsinyli kortársait és elődjeit — ő is a törvényszerűségek feltárásában látja a történetírás feladatát. Szerinte nincs olyan esemény a történelemben, mely „egészen pillanati véletlen műve volna", és az „induktív vizsgálat célja éppen a tények fölött uralkodó erők és törvények föllelése". Ostorozza az adatok színes mozaikjai közé saját véleményét vegyíteni is rettegő hazai történetírókat, és vállalva a hazafiatlanság vádját, kifejti, hogy a nemzeti elfogultság, nemzeti hiúság a legnagyobb ellensége az általános1 törvényszerűségek megállapításaira törő történetírásnak.5 7 A legtöbben viszont elavultnak tekintették Buckle munkáját, és sokan voltak, akik a nemesi-nemzeti öntömjénezés főpapjának, Thaly Kálmánnak nézeteit osztották: Buckle művét azzai tették félre, hogy a magyar törlata. Bpest. 1875. 160. 1.; uö : A társadalmi centralizáció. Franciaország XIV. Lajos korában, Buckle alapján. Ilon. 1873. jún. 20. sz. Bucklenek a tudomány mindenhatóságába vetett hite ós az erkölcsi viszonyok történelmileg alárendelt jellegéről vallott nézetei tükröződnek „Kopernikus Miklós" c. cikkében. Vasárnapi Újság. 1873. 8. sz. és „A jászkunok története" c. Gyárfás István : A jászkunok története c. művét bíráló cikkében. Hon. 1873. dec. 30. sz.; Id. B. Várkonyi: i. m. 154—150. 379. 1. 65 Történetirodalmunkról. Századok. 1874. 295—297. 1. „But the moment they turn to the past, they see in those good old times which are now gone by, many sources of consolation. There they find a period in which their glory is without a rival. When they look at their pedigrees, their quarterings, their escutcheons; when they think of the purity of their blood, and the antiquity of their ancestors — they experience a comfort \whioh ought amplv to atone for any present inconvenience." Buckle : i. m. II. köt. 139.1. 36 Századok. 1872. 499—502. 1. 57 Salamon Ferenc: A történelmi vizsgálatról. Bp. Sz., 1873. I. köt. 25. 1.
