Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
634 R. VÁRKONYI ÁGNES: В UCK" LR ÉS A MAGYAR POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS Buckle magyar kiadása a radikális polgárság, egyes kispolgári rétegek és az értelmiség körében méltán számíthatott olvasótáborra. Nyilván a magyarnyelvű Buckle sikerének akarta útját állni az a munka, amely a fordítással párhuzamosan készült el és 1876-ban jelent meg. Korény-Scheck Vince Buckle egész történetfilozófiájának módszeres bírálatát kívánta végrehajtani.51 „Buckle rendszere" c. műve a metafizikus-individualista szemlélet jegyében elemzi a „History of Civilisation" történetfilozófiai elveit. Korény-Scheck „higgadt kritikát" követel, ám ő maga nem fukarkodik a gúnnyal. Bucklet az ,,új Prometheus"-nak nevezi, „ki az égi tűznek nemcsak egy szikráját, hanem az istenség minden tudását, előrelátását ragadja el a mennyekből és teszi a tudomány segítségével közkinccsé". Csakhogy — mondja — az emberi ismeret korlátozott, és vizsgálódásainkkal csupán az ember tehetetlenségét állapíthatjuk meg. A történelmi folyamat egyes emberek cselekedeteiből tevődik össze, a társadalmat az egyének alkotják, és az „emberi szív rejtelmei" kiismerhetetlenek. Régi elvet melegít föl, amikor az'egyén történelemalakító erejét hangoztatja és az „ignoramus, ignorabimus" elvét a társadalomra is vonatkoztatja. Olvasóival azonban a következetlenségek rendkívül zegzugos útját járatja végig. Megállapítja ugyanis, hogy a történelem folyamatát az eszmék határozzák meg, a történelemalakító eszmék szülői a „nagy emberek", királyok és fejedelmek, akik „döntő befolyást gyakoroltak a népek évszázados gondolkozásmódjára". A szabadakarat elve alapján azonban leszögezi, hogy az eszmékkel szemben az egyes ember nem tehetetlen. Ha megpróbálunk logikát vinni fejtegetései közé, körülbelül kiderül a szabadakarat hierarchiája is: oly mértékben élhet vele az egyes ember, amennyiben részesül a világi hatalomból. Érvei súlyát ő is más pozitivista történészek neveivel próbálja növelni. Gyakorlatában csupán annyi az új vonás, hogy J. St. Millt hívja segítségül. Vitamódszerének legjellemzőbb vonása azonban éppen abban a fejezetében tűnik elő, amelyben Bucklenek a hatalmi viszonyok kialakulását tárgyaló gondolatait cáfolja. Már a fejezetcím, „A természet befolyása a társadalmi rendre" is jelzi, hogy miben látja Buckle nézeteinek lényegét. Véleménye szerint Buckle a hatalmi viszonyok kialakulását a természeti adottságokból, a táplálék és a népsűrűség által meghatározott viszonyokból vezeti le, és teljesen figyelmen kívül hagyja az emberi tevékenységet. Korény-Scheck felfogása szerint a hatalom nem a birtokviszonyokból származik, hanem egyéni a materialista írók fordítása és népszerűsítése „csak irodalmi ós szerkesztőségi napszámosmunka volt". Badics Ferenc : Endrődi Sándor 1. tag emlékezete. Bpest. 1922. 11. 1. Véleményünk szerint viszont Endrődinól is, mint társainál, inkább olyan érdeklődésről volt szó 1870 körül, amelyet a korabeli viszonyok fullasztottak be, nyomtak el. — Szekfű Gyula hangsúlyozza, hogy a 70—80-as évek között a materialista szemlélet szélesebb körökben tért hódított, ám ő ezt a magyar szellemi élet „mélypontjának" tekinti. A tényszerű kontroll próbáját az a megállapítása sem állja ki, hogy a materializmus a hazafiság, nacionalizmus köntösét öltötte magára. (Szekfű Gyula : Három nemzedék és ami utána következik. Bpest. 1935. 261—262. 1.) György Aladárék materializmus felé tájékozódó köre éppen az elfogult nacionalizmussal leszámoló elveket hirdetett. S1 Korény-Scheck Vince : Buckle rendszere. Bpest. 1876. 181. 1. Bucklenek a vallásról s az erkölcsi haladásról vallott nézeteinek bírálásában sok közös vonást mutat: T. G. Masaryk : Theorie dójin die zásad Th. II. Bucklea. V Praze. 1884. 54. 1. Buckle történetszemlóleti felfogását egészében elhibázottnak tartja, viszont abban igazat ad neki, hogy „a történelemben is a determinizmus a helyes és az egyetlen tudományosan megalapozott álláspont".
