Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
BUCKLE ÉS A MAGYAR POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 62Ö hatóságába vetett bizalmával nyerte meg, magyarországi méltatói közül senki nem mulasztotta el, hogy ne idézze véleményét a tudomány örök békét és biztonságot teremtő erejéről, feltevéseit a háborúk, a belső türelmetlenségek és villongások megszűnéséről.4 1 Akiket pedig nem győzött meg, azok hűvös elismeréssel tudomásul vették műve újszerű megállapításait. Ügy tűnt, hogy egy évtized alatt a, .History of Civilisation in England" a szakkörökben Magyarországon is fogadásra talált, és írója a hivatalos hazai történetírás tisztelt mestere lesz. Nem így történt. A magyar polgári történettudomány nem az elismert nagy példaképek művei mellé, hanem a gyanús és veszedelmes könyvek sorába tette Buckle művét. III A „History of Civilisation"-t ostorozó külföldi cikkek és tanulmányok Magyarországon egy évtizeden át nem keltettek nagyobb visszhangot. Ez az évtizednyi csönd arra meggyőző érv, hogy amikor 1872-ben egyszeriben megsokasodnak a hazai folyóiratokban a Buckle-bírálatok, eredetüket és gyökerüket nem holmi eszmei áramlatokban kell keresnünk. Nem sokkal Pauler akadémiai székfoglalója után Schlauch Lőrinc Bucklet a materialista történetszemlélet legegyértelműbb képviselőjének, a „régi hitet", ,,a természettan és i a történelem hipotéziseivel helyettesítő" írók legveszedelmesebbikének aposztrofálja. Műve szerinte kiáltó példája a „művelt nagyközönség" kedvenc olvasmányaivá vált kultúrtörténeteknek, amelyek „fagyasztó egykedvűséggel bonczolják a katolicizmus egész valóját, hogy constatálhassák dogmáinak meddőségét, erkölcstanának stagnációját, a művelt ész ellenében tevékenységét; s mindezt roppant olvasottsággal, mély érveléssel s a tudományok bámulatos összhangzásával támogatják". Arra törekszik, hogy kimutassa: 1 Bucklenek minden érve tudománytalan, amellyel a szabadakarat, ,,e titok" , létezését tagadja. A történelem törvényszerű menete helyett a „gondviselésszerű világkormányzat" mellett foglal állást, és véleménye szerint az emberi 1 haladást az erkölcsi világrend határozza meg. Amellett, hogy mit vet el, érdemes felfigyelnünk módszerére is: más pozitivista történészek — Lecky és J. St. Mill —- érveit használja fegyverül Buckle ellen. Schlauch váradi püspök; tanulmányával, mint írja, csak az a célja, hogy a veszélyre figyelmeztesse a katolikus papságot. Fejtegetései során azonban egyre inkább a konzervatív politikus, a főrendiházi tag kerekedik fölül, s szava az egyházi rendnél sokkal szélesebb körhöz szól. Véleménye szerint Buckle alaposan téved, amikor a vagyoni viszonyok kialakulását és a vagyon elosztásának eredetét keresi. Ennél azonban sokkal többet vet a szemére: „...a 71-iki commune felnyithatja a gondolkozók szemeit, hogy hova vezethetnek ez anyagiasság elvei következetes kifejlődésükben, — hogy a materialisticus irány, mely a tudományokban és az életben oly gyors foglalásokat tesz, nem a katolicizmus, hanem az örök elvek megdöntésére irányul, melyek a civilizációnak egyedüli alapját képezik, melyeket a katolicizmus ma már kizárólag magáénak vall, s melyeket a bomladozó társadalomban szilárd kezekkel következetesen csak ő s egyedül ő tart fenn."42 41 A természettudósok előadássorozatban foglalkoznak elveivel ós még a hadtudományi tanfolyam megnyitóján is elhangzott a neve. Balogh Kálmán: A talaj és az éghajlat befolyása az ember művelődésére. Természettudományi Közlöny 1871. — Hon. 1871. okt. 31. sz. 42 Schlauch Lőrinc : Eszmetöredékek. Culturbölesészeti tanulmány. Új Mag var Sión (UMS), 1872. 361, 508. 1.
