Századok – 1963

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610

BUCKLE ES A MAGYAIl POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 619 kereskedelem állapotát, és Spanyolország XV—XVI. századi történetének egyik legjellemzőbb adataként említi meg, hogy Sevilla több mint 16 000 szövőszéke egy évszázad alatt háromszáznál kevesebbre fogyott.1 9 Az erejében bízó polgárság képviselője a feudalizmusban sem tételez fel osztályának elődjei és a nagyurak között valamiféle szövetséget vagy együttműködést. Meggyőződése, hogy a feudalizmus folyamán az urak és a nép érdekei homlokegyenest szembenállottak egymással. „De mily rokon­szenv lehetett is volna a mindennapi kenyerét kereső mesterember és föld­míves és a gazdag, kicsapongó nemes közt, kinek életét amaz üres és haszon­talan foglalkozások tölték be, melyek szellemét lealázták és egész osztályát a népek közt gúnynév és szidalommá tevék? E két osztály közt fennálló rokonszenvről szólni merő esztelenség volna."2 0 A haladás hordozója a nép, mely ha — mint írja — haladó gondolatokkal van eltelve, akkor nem tűr meg haladni nem akaró kormányt. Az osztályharc; megnyilvánulásának különböző formáit körültekintően vizsgálja, de leginkább a forradalmaknak szentel nagy figyelmet. Követke­zetesebben mutatja ki, mint Guizot, hogy az angol forradalom osztályok harca volt, „alulról kezdődött, és a társadalom alapjának — vagy mint némelyek akarják — söpredékének felkelését képezi". Számbaveszi a forradalom vezetőit, tisztségviselőit és hangsúlyozza, hogy azok mind az alsóbb néposztályokból származnak, szolgafiúk, inasok, egyszerű katonák, pékek, házalók, szabók, fáklyásfiúk, vargák és üstfoltozók voltak, sőt még Crom wellt sem te­kinti a nemesség képviselőjének, csupán azt írja róla, hogy serfőző volt".21 A forradalom egyik legjelentősebb mozzanatának tartja, hogy mikor a had­sereg nemesszármazású tisztjei helyébe az alsóbb néprétegekből eredő tisztek kerültek, a hadiszerencse azonnal megfordult. Ezek az egyszerű emberek adták „az első nagy leckét ... az európai királyoknak", és hirdették „félre nem érthető nyelven . . . azt, hogy azok eddigi sérthetetlensége végetért, és hogy ezentúl a nép túlkapásaik ellen oly orvosság felett rendelkezik, mely élesebb és határozottabb, mint az eddig használtatni merészeltek bárme­lyike".2 2 A polgári történetírók között Buckle az egyike azoknak, akik a leg­messzebb elmentek a polgári forradalmak jellegének és szükségességének vizsgálatában. Meggyőződése, hogy a zsarnokság ellen a forradalom az egye­düli eszköz. Ám éppen a forradalom vizsgálatánál tűnik leginkább szembe az az idealista váz, amelyen egész történetfelfogása nyugszik és amelyre szem­léletének materialisztikus elemei épülnek. 19 Buckle : i. m. II. köt. 601—602. 1. 20 Buckle : Anglia művelődésének története. 5. köt. 11—12. 1. „What sort of sympathy could there be between the mechanic and the peasant, toiling for their daily bread, and the rich and dissolute noble, whose life was passed in these idle and frivolous pursuits which debased his mind, and made his order a byword ar,d a reproach among the nations? To talk of sympathy existing between the two classes is a manifest absur­dity . . ." I. m. II. köt. 161. 1. 21 Buckle i. m. II. köt. 154—159.1. „Cromwell himself was a brewer" (uo. 156. 1.). Magyar fordítása: 5. köt. 7—11. L 22 Buckle : Anglia művelődésének története. 5. köt. 22—23. 1. ,,. . . to those who taught the first great lesson to the kings of Europe, and who, in language not to be mistaken, proclaimed to them that the impunity which they had long enjoyed was now come to an end, and that against their transgressions the people possessed a remedy, sharper, and more decisive, than nnv they had hitherto ventured to use." I. m. II. köt. 175. 1. »

Next

/
Thumbnails
Contents