Századok – 1963
Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32
62 LUKACS LAJOS fogadtatott jól", „alkalmatlan időben látott napvilágot".9 9 Vukovics Sebő Londonból számos levelében úgy értesítette Kossuthot, hogv az angol közvélemény Garibaldi melletti szimpátiája hatalmas méreteket ölt. 1862. szeptember 4-én kelt levelében írta, hogy Kossuth leveléről még nem tudván, Klapkáról „indignatioval szóllottak, s a Morning Advertiserben volt egy czikkelv mely őt azzal vádolta, hogy nagy jutalmat kapott az olasz kormánytól."1"0 „Mc. Adam Glasgowból azt írta nekem, hogy az ő körükben Klapkát mind Garibalditól, mind Öntől elszakadtnak tekintik . . ." Majd megjegyzi Vukovics', hogy azonnal ír Glasgowba, „. . . iparkodni fogok meggyőzni őt arról, hogv Kormányzó úrnak kötelessége volt a Lausanne-i nyilatkozatot kibocsátani, nehogy hallgatása által a párisi demon és az olasz kormány ellenségeskedését vonja magára és hazánk ügyére, a minek minden más körülményt föl kell áldozni."101 Egyébként Vukovics hangsúlyozta, hogy a magyar emigráció angliai' barátainak véleménye megoszlott, és a korholó hangok Kossuth levelével kapcsolatban nem tartoztak a ritkaságok közé.10 2 A hatás, melyet a lausannei levél kiváltott, megzavarta Kossuthot és abba a szerencsétlen soro- , zatba iktatta, melv a dunakonföderációs terv kipattanása óta szinte minden lépését kísérte. Azok a tanácsok, melyeket Kossuth néhány nappal Garibaldi elleni felszólalása után Rattazzi miniszterelnöknek ajánlott, arra mutatnak, hogy bár nyílt levelével továbbra is egyetért, de annak hatását fékezni igyekszik. Nagyvonalú és tapasztalt politikusként ajánlja az olasz kormányelnök- « nek, hogy legyenek előrelátóak és gálánsak Garibaldival szemben. Ne csináljanak a megsebesültei! fogságba jutott Garibaldiból sem mártírt, sem száműzöttet. Véleménye szerint az lenne a legokosabb, ha a király maga elé vezet- ( tetné Garibaldit és azt mondaná neki, hogy az ellenfelét ugyan legyőzte, de a megtévedt hazafit kézenfogja. Bocsássanak meg Garibaldinak ezután, menjen Caprera szigetére, adja a királynak becsületszavát, hogy ott nyugodtan marad, mindaddig, amíg nem hívják.10 3 Ha nem is pontosan így és ha nem is Kossuth tanácsára, de végül is így alakultak a dolgok. Garibaldi Caprerára , jutott, de anélkül, hogy Kossuth befolyása, tekintélye megnőtt volna a turini kormánykörökben, vagy akár Párizsban. Kossuth emigráns politikájának tragédiája, hogy nem tudta elnyerni azok támogatását, akikre pedig következetesen épített, viszont elvesztette sokak bizalmát, akik rá és politikájára építettek. 1860-tól kezdve különösképpen megerősödtek az emigráns körökben azok a hangok, melyek bírálták, kritizálták a hivatalos emigráns politikát, helytelenítették a magyar ügy korlátlan kiszolgáltatását Turinnak és Párizsnak, és ennek ellenében a demokratikus olasz baloldali erők elejtését, sőt az azokkal való szembefordulást. Az emigráns hivatalos politika kemény bírálata különösképpen azok részéről nyilvánult meg, akik cselekvő szerepet játszottak Garibaldi mozgalmaiban, akik a haza felszabadításának keresztülvitelét nem külhatalmi segély megszervezésében látták, hanem az olasz példa nyomán, a hazai néptömegekre, a magyar és a nemzetiségi erők kibékülésére, együtt-99 Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz, Párizs, 1862. szept. 2.; szept. 4. (O. L. Kossuth gyűjtemény, I. 4081; 4083). 100 Vukovics Sebő Kossuth Lajoshoz, London, 1862. szept. 4. (uo. 4084). 101 Uo. 102 Vö. Vukovics Sebő Kossuth Lajoshoz, London, 1862. szept. 24. (uo. 4080); okt. 8. (uo. 4088); okt. ,26. (uo. 4091). 103 Kossuth Lajos Rattazzihoz, Lausanne, 1862. aug. 31. (uo. 4080).
