Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
594 H. HARASZTI fi VA amely éveken át munkálkodott a munkásosztály egységének és öntudatának kialakításán.6 4 A tapasztalatok azonban azt bizonyították, hogy életrevaló országos általános szakszervezeti tömörülés csak egy-egy szakmának erős, országos tömörülése után valósítható meg. A textilipari munkások körében, 'a stockporti, majd manchesteri fonómunkások sztrájkjával kezdődött a mozgalom 1829-ben. Sem a stockporti, sem a manchesteri fonómunkások sztrájkmozgalma nem hozott eredményt, de éppen a hathónapos sztrájk sikertelensége győzte meg a fonómunkások szervezetét szerte Angliában arról, hogy az elszigetelt helyi szervezkedés nem veheti fel a versenyt a gyárosok összefogásával szemben. A felismerést követő időben az angliai, skóciai és írországi fonómunkások egyesületeinek küldöttei, élükön John Doherty vei, a kor legbefolyásosabb szakszervezeti vezetőjével6 5 1829„decemberében Man szigetén megtartották a Fonómunkások Országos Konferenciáját és megalapították az Egyesült Királyság valamennyi fonómunkásának Altalános Szervezetét, az első modern típusú országos szakszervezetet.66 A Fonómunkás Szakszervezet csakhamar kiterjedt és taktikus hadműveletet indított Angliában a gyárosok ellen: nem egyszerre követelt béremelést és nem egyidőben tervezett sztrájkot, hanem egymásután, különböző munkáltatók ellen, különböző városokban. A manchesteri hatóságok nagy rémülettel jelentették Peel belügyminiszternek 1830 májusában:,, A munkásság egyesülése, amelyről már hosszabb ideje tudjuk, hogy mennyire veszedelmes jelenség és milyen nehéz ellene intézkedni, körzetünkben oly jelentékeny és szervezett formát öltött, hogy kötelességünknek tartjuk Ön elé tárni e szervezkedés legelriasztóbb jeleit." S a valóságnak megfelelően leírták a fonómunkás-szervezet felépítését és taktikai célkitűzéseit.67 Peel felmérte a „veszélyt", s lemondása 64 Cole : Short History, 62. 1. 66 John Doherty (1799—1854) —Place szerint forrófejű ir katolikus— korának egyik legnagyobb képességű, legderekabb, igen tájékozott, józaneszű és a munkásság érdekében nagy célokra törő szakszervezeti vezetője volt. Tíz éves korától dolgozott, mint gyapotipari munkás, 1816-ban költözött Manchesterbe, ahol hamarosan szerephez jutott a szakszervezeti mozgalomban, a helyi Gyapotfonók Egyesületének lett a titkára. Erőteljesen és sikerrel harcolt az Egyesülési Törvények eltörlésének hatálybalépéséért; 1829-től a megújuló szakszervezeti mozgalom egyik vezetője. Rendkívüli képességeiről ós tájékozottságáról tanúskodnak az országos szakszervezkedésben elért sikerei és a „Voice of the People", valamint „Poor Man's Advocate" c. lapokba írt cikkei. Írország nagy szocialista mártírja, James Connolly szerint Doherty 1830 és 1840 között az angol és ír munkásmozgalom egyik vezéralakja volt; kevés időt szentelt a „szocialista" elméleteknek, minden energiájával a munkásság szervezésén fáradozott ós arra akarta tanítani őket, hogy sorsukat, tevékenységüket maguk irányítsák, kezdeményezők legyenek. Place ázt írta Dohertyről, hogy sok munkásvezetővel szemben, akik a középosztálybeli reformerek mellé szegődtek 1832 válságos éveiben, ő „azt tanácsolta a munkásosztálynak, hogy használja fel az alkalmat a társadalmi forradalomra". Doherty fontos szerepet játszott a gyári törvényekért folytatott országos küzdelemben is. Webb : i. m. 117— 118. 1.; J. Connolly : Labour in Ireland. Dublin. 1922. 194—195. 1. 66 A konferenciáról kitűnő jelentés maradt fenn, amelyből megállapítható az országos szervezet felépítése, a manchesteri legfelsőbb végrehajtótanács és a három nemzeti, egyenlőrangú, angliai, skóciai és írországi vógrehajtóbizottság szerepe. Nem törekedtek semilyen vonatkozásban titkosságra. Evente kívánták összehívni küldöttgyűlésüket, a tagdíj heti 1 pennyt tett ki. A szervezet minden férfi fonómunkást kívánt egységbe tömöríteni, s a női fonómunkások .számára kívánatosnak tartotta a külön szervezet felállítását, amelyhez teljes támogatást igórt. — Report of the Proceedings of the Meeting of Cotton-Spinners at Ramsay. Manchester. 1829. 56. 1.; Copy of Resolutions of the Delegates from the Operative Cotton-Spinners who met at the Isle of Man. Manchester. 1830. Home Office Papers, 40—27. Webb : i. m. 117—118. 1. 67 Home Office Papers, 40—27. Webb : i. m. 118—119. 1.
