Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
586 H. HARASZTI fi VA ben az uralkodó osztály gazdasági hatalmának a kifejezése. Támadja a parlamentarizmust; a demokrácia — írja — mindaddig lehetetlen, míg a kiváltságos osztályoké a gazdasági hatalom. Nem bízik a munkásságnak a szavazati jogért folytatott politikai követeléseiben és szervezett akcióiban, sem Owen szövetkezeti szocializmusában. Olyan társadalom kialakulásában látja a megoldást, amelyben a munkások, megfelelő' nevelésben részesülve, egyre ésszerűbben végzik munkájukat, á gépek elterjedésével a fizikai és szellemi munka közt fennálló különbséget egyre inkább áthidalják, ügyeiket demokratikus egyesüléssel kormányozzák ós szakszervezeteik révén a munkáltató hasznát annyira csökkentik, hogy az megfeleljen az igazgatásért járó igazságos munkabérnek. Hodgskin e műve a két évvel később, 1827-ben megjelent Népszerű Politikai Gazdaságtanával (Popular Political Economy) együtt nemcsak elméleti, politikai és gazdaságtörténeti szempontból jelentős alkotás, hanem mindkettő közvetlen szerepet játszott az angol munkásság tudatának, tudásának kialakulásában. Hodgskin ugyanis 1823-tól egy évtizeden keresztül, igen élénken részt vett az angol munkásmozgalomban, mint újságíró, és mint előadó a legtevékenyebben munkálkodott az angol munkásság nevelésén, felvilágosításán és szervezésén. 1823-ban, londoni tartózkodásának első hónapjaiban, J. C. Robertson újságíróval társulva megindította a gyári munkásság számára a Mechanics' Magazine című tudományos ismeretterjesztő hetilapot, amely rendszeres ismertetést kívánt nyújtani a legújabb felfedezésekről, a kémia és ásványtan gyakorlati alkalmazásáról, a munkafolyamatok megrövidítésére vonatkozó javaslatokról, egy-egy kiváló szakmunkásról stb. A Magazine második száma vitaindító tájékoztatást adott a spitalfieldsi selyemszövő munkások béréről; Hodgskin ezáltal akarta bebizonyítani, hogy a védett iparágakban (a spitalfieldsi selyemszövők bérét ugyanis régi törvények szabályozták) dolgozó munkások bére még alacsonyabb, mint más munkások bére. Á lap második cikkében óvta a munkásokat attól, hogy törvényes védelmet kérjenek, annak eredményességében bízni illúzió, hiszen ,,a törvényhozók minden időben a társadalom nemmunkás osztályához tartoztak, ezért a szegény ember számára minden tőlük származó törvény csak káros lehet".52 Hodgskin nem találta elég hatékonynak hetilapját, s arra gondolt, hogy Londonban is meg kellene szervezni a munkásnevelést szolgáló intézményt. Glasgowban ugyanis már 1800-tól működött ilyenfajta szervezet, amelynek keretében Dr. G. Birkbeck népszerű tudományos előadásokat tartott a munkások számára. Birkbeck kezdeménvezésének életrevalóságát mutatta, hogy Skóciában ós Észak-Angliában a húszas évek elején már több munkásnevelő intézmény, esti iskola működött. Hodgskin a Magazineben sürgette a londoni szakmunkások intézetének (Mechanics' Institute) megalapítását, ahol a munkások azt tanulhatnák meg, amire feltétlenül szükségük van, mindenekelőtt a gazdagság termelése és szétosztása rendszerének tudományát. Hodgskin a munkásosztály önálló nevelése szükségességének első hirde-62 Mechanics' Magazine, 6. Sept. 1823. Idézi Halévy : i. ra. 85. 1. — Érdekes, hogy a reformkori lapok egyike-másika, mint a kitűnő „Atheneum" és az 1838—40 között Fényes Elek szerkesztésében megjelent „Ismertető" használta forrásul e lapot. Széchenyi könyvtárában megvolt a lap 1828—29-i évfolyama. Ugyancsak könyvei között őrizte Hodgskin „Popular Political Economy"-ját, amelyet gyakran olvasott és forgatott. Bártfai Szabó László : Gróf Széchenyi István könyvtára. Bpest. 1923. 102. 1.
