Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
572 H. HARASZTI fi VA hagynia hazáját,1 8 egyik legfontosabb célját — az angol uralkodó osztályok befolyásának gyengítését — elérte: ezreket és ezreket állított a forradalom ügye mellé. Meggyőződéséért anyagi áldozatokat is hozott: a „Rights of Man" bevételéből 1000 fontot ajándékozott az angol demokrata társaságok számára. 1792-ben az első, főleg kézműipari és szakmunkásokból álló radikális szervezet: a London Corresponding Society (Londoni Levelező Társaság) nagyrészt Paine forradalmi munkásságának a hatására alakult meg. Első összejövetelén a Társaság csupán 9 tagot foglalt magában, azonban hihetetlenül rövid idő alatt a legismertebb és legnagyobb hatású radikális szervezetté fejlődött az országban. A társaság alapítása Th. Hardy nevű cipészhez fűződik, ő állapította meg az 1 shillinges belépési s heti 1 pennys tagsági díjat, amelyet a munkások is meg tudtak fizetni. A francia forradalmi események kezdeti hatására ismét aktivizálódott a középosztálybeli radikálisokat tömörítő Friends of the People és Society for Constitutional Information elnevezésű két demokrata szervezet is, ezek magas tagsági díja lehetetlenné tette a munkások csatlakozását.19 A Levelező Társaság politikai programja azonos volt Cartwright 1776-os programjával, illetve a negyven évvel később megjelenő Népchartával. A szer-18 „My Country is the World : to do good, my Religion" •— ez volt Paine jelszava. Uo. XLY. 1. T. Paine, az egyik „legnagyobb" angol életéről bővebben adunk tájékoztatást. Küzdelmes gyermekkor és többféle foglalkozás után Paine 1774-ben Amerikába hajózott, ahol nemsokára lapszerkesztő lett, s nevét African Slavery in America e. írásával tette híressé. 1776-ban jelent meg Common Sense e. röpirata, amely egyesek szerint •— persze túlzással — lényegében megteremtette a független Amerikát. (Köztudomású e mű befolyása a Függetlenségi Nyilatkozat megtételére.) E művet kiadásának évében franciára is lefordították. Paine Amerika önállóságáért a gyakorlatban — a hadseregben —- is harcolt. 1776 végén jelent meg Crisis I. с. műve, amellyel a csüggedő amerikaiakba új erőt öntött. 1776 és 1783 között 16 tanulmányt írt, ezekből kiemelkedik Public Goods с. írása. 1787-ben ment először Párizsba, mint hídszakértő [híres feltaláló is volt, az első vashíd feltalálója] egy tervezetet ellenőrizni, majd visszatért Angliába, ahol ekkor még a haladó arisztokraták, sőt Burke is nagy örömmel fogadta. Painet a francia forradalom hírei fellelkesítették, de nem lepték meg, már egy 1782-ből kelt levelében megjósolta az eseményeket. Condorcet meghívására ismét Párizsban tölt 4 hónapot; közvetítette a Lafayette által Washingtonhoz küldött Bastille-kulcsot. Ezekben az években többször volt Franciaországban. Angliába visszatérve igen megütközött Bürke 1790 eleji híres beszédén; eleddig barátjának és eszmetársának tartotta őt. A Bürke pamfletjére írott Rights of Man-]e a demokratikus elvek klasszikus kézikönyve. A szintén 1791-ben megjelent Address and Declaration of the Friends of Universal Peace and Liberty az első írásban megfogalmazott követelése a nemzetközi békemozgalomnák. 1792-es angliai kiüldöztetóse után Franciaországban istenítették; ekkor írta Address to the People of France c. röpiratát, amelyben a királyság eltörlését üdvözölte. De csakhamar összeütközésbe került a jakobinusokkal, mert ellenezte a király kivégzését. Painet Robespierre 1793 végén letartóztatta, s csaknem egy évet töltött a Luxembourg börtönben. 1802-ig élt Párizsban. 67 éves korában írta híres deista művét, TheAgeof Reason-1. Ebbena művében a deizmust a tudós viták magaslatáról a köznép számára tette elérhetővé, érthetővé, mi több, rendkívül népszerű mozgalommá. Sokak szerint e mű Voltaire bármely művénél jobban foglalja össze a deista világszemléletet, 1795—1796-ban írta másik főművét, az Agrarian Justice-t. Franciaországot Napoleon konzulátusa idején úgy tekintette, mint Európa forradalmi köztársaságát, Angliát pedig, mint a nyugati világ haladásellenes bástyáját. „Franciaország számára sem, a világ számára sem lesz tartós a béke, míg az angol kormány zsarnokságát és korrupcióját le nem törik" — írta ezidőben. Anglia ellen katonai tervet is készített, amelyet Napoleon is tetszéssél fogadott. Jefferson hívására Paine 1802-ben tért vissza Amerikába, ahol a deisták nagy örömmel, a federalisták, reakciós körök ellenségesen fogadták. Utolsó éveit nagy szegénységben töltötte. Uo. > XXI—XLV. 1. 19 E szervezetek évi tagsági díja 2J /2 —5 guineaig terjedt. G. Wallas : The Life of Francis Place. London. 1898. 21—22. 1.
